Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

A kiváltságokkal rendelkező'község vonozotta az idegeneket, amit a helységbe jövők folyamatos megtelepedése is mutat. A népesség igy itt aránytalanul megduzzadt, ugyanakkor a szűkös határ a XIX. század elejétől már nem tudta biztosítani az egész lakosság megélhetését. Ezt legjobban a közbirtokosok 1848. augusztus 29-én irt levele bizonyitja : "...A csépai, öszszesen 300-at meghaladó közbirtokosságnak nem több, mint 1080 holdnyi élóTöldje vagyon... A maga csekély tulajdonából - Domjánt és Ajtait kivéve a legmegfeszittebb szorgalom után sem képes a családos ember házát kitartani, magának és övéinek életét biztosítani, hacsak a szomszéd határbeli uraságokat és haszonbérlőket egyért-másrést meg nem süvegeli : az osztályosok aljasabb vagy elszaporodottabb nagyobb része pedig bérrel és aratás-résszel beszerzett nehéz munkálkodásokkal táplálja magát meg családját. Igy itt a köz2261 birtokos cim csupáncsak puszta cim...." A község lakosságának további, mintegy 1/4 részt kitevő, teljesen nincstelen csoportja Is nagyobbrészt a szomszédos majorságokban törekedett munkaalkalomhoz jutni. Ezt tette a szelevényi és kunszentmártoni szegénység is. A XIX. század második harmadától vidékünkön már tömegévei kinálta magát az olcsó munkaerő, és ennek következtében - mint már láttuk is - a majorságokban dolgozó zsellérek, részesmunkások, napszámosok helyzete egyre rosszabbodott. A földesurak a szerződésekben foglaltaknál mind többet és többet követeltek. Főként a robot növekedése volt megfigyelhető. Az idénymunkások alkalmazásánál is az ur akarata érvényesült. A földesúri igényekkel szemben a munkát vállalni kényszerülő nincstelen vagy kisföldü paraszt tehe2671 tétlen és kiszolgáltatott volt. 1848-ra az Alsó-Tiszazug valamennyi falujában az elzselléresedés, az elszegényedés szinte egyformán nagy mértékben előre haladt, nem volt kivétel a nemesi Csépa sem. Az elszegényedő, a földesúri hatalomnak egyre jobban kiszolgáltatott lakosság életkörülményei megértek a változásra. - 107-