Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

5. Egyházi étet 1848ig Csépa az 1720-as években települt ujja. A betelepedés időszaka egyben 2^ egyjiázj_éle_r_kezdejeinek periódusa is volt. Az elsó' telepesek többsége protestáns vallású lehetett, mert a török idők viharait átélt kis imaház először az ó'birtokukba került. A katolikus lakosság gyors növekedése felszínre hozta a kápolna birtoklásának kérdését. Ezt 1721-ben már a többségben levő katolikusok ugy próbáltak eldönteni,hogy erőszakkal elvették a protestánsoktól. ' Az önkényeskedés nagyobb összeütközésekhez vezetett. A protestáns lakók a vármegyékhez fordultak, de az államhatalom a katolikusokat támogatta,, s kezükön hagyta a felszerelvény nélküli, megjavitásra szoruló kis-templomot, melyet azok ké2691 sőbb rendbe is hoztak. "A gyorsan növekvő és vallási dolgokra is nagy gondot foriditó katolikus népességnek azonban hamarosan szűknek bizonyult a kápolna, s ezért azon fáradozott,hogy egy nagyobb templomot építsen magának. Ez közös erőfeszítéssel 1729-ben, Szent Jakab apostol tiszteletére,, vályokból el is készült." Ebben az időben a lakosságot licentiátusok vezették és tanították. Ezek az öregebb világi emberek közül kerültek ki, akiknek a psüpökök felhatalmazást (licentía) adtak több egyhőzi teendő elvégzésére, és olyan falvak élére állították őket, amelyeknek nem volt lelkipásztoruk. Pap 271) távollétében ünnepélyesen keresztelhettek és avathattak. A szomszédos Kürtön és Sason szervezett protestáns egyházi élet folyt már 272) 1721-ben. A katolikus falvak közül a kissé távolabbi Cibakháza szerveződött legkorábban egyházközséggé, amelyről 1731-ben az alábbiakat jegyezte föl Bél Mátyás : "Ez a helység tele van házakkal, 273) van benne katolikus templom s plébános." Néhány év múlva a - 108-