Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

járási hivatal igazgatását látják el, ennek megfelelően 5 járási szolgabíró és mellettük egy-egy segéd van a megyében. A tisztviselők munkamegosztása az 1870: 42. tc-nek megfelelően a Jászkun Kerület korábbi szervezeti szabályrendeletében előírtakkal azonos maradt. A szervezeti szabályrendeletben állapították meg az állandó választmány szervezetét is. Tagjait a közgyűlés 3 évre választja. A 30 tagú választmány három szakosztályban működik: a közigazgatási és tanügyi választmány 20 tagú, a pénzügyi és gazdasági 10 tagú, a közlekedés- és közmunkaügyi szakosztály szintén 10 tagot számlál. b) A törvényhatósági bizottság és a tisztviselők választása: 1877-ben lejárt a bizottsági tagok és a tisztviselők mandátuma, s így az ideiglenes bizottság és tisztikar helyét az új megye lakossága által választott képviselők foglalták el. 1877. május 14-én az előkészítő bizottság jelentette a közgyűlésnek, hogy a felmérések szerint a megye lakossága 258 935, ebből választásra jogosult 14 007. A választási rendelkezések értelmében 518 tagú lesz az új megye törvényhatósági bizottsága, ebből 259-t kell választani. A választás eredményeképpen 54 választó küld 1 képviselőt a bizottságba.

16 A megalakított 27 választókerületben 1877. november 4-én volt a képviselőválasztás. Az eredményt december 17-én jelentette be a főispán, s egyben megalakultnak nyilvánította az új törvényhatósági bizottságot.

17 A bizottság még aznap tagjai sorából újra választotta a 30 tagú állandó választmányt. A bizottság működésének szabályozására, a közgyűlések rendjére a törvényben előírt közgyűlési szabályrendeletet is elkészítette az új megye.

18 A közgyűlések, ennek értelmében nyilvánosak, a jelenlévők határoznak, s az üléseken a tisztviselők kötelesek megjelenni és felszólításra felvilágosítást adni. Rendelkeztek a közgyűlési napirend sorrendjéről is. Előnyben kell részesíteni minden esetben az országos ügyeket és a kormányrendeleteket, ezek hiányában az igen sürgős intézkedést követő tárgyaké az elsőbbség. A további sorrend: rendszeres jelentések, az ideiglenesen kiküldött bizottságok és választmányok jelentései, s legvégül a községi ügyek. A tanácskozás rendjéről alkotott §-ok között néhány érdekességre érdemes felfigyelni. Hozzászólási joga mindenkinek csak egyszer van egy tárgyhoz, kivéve az indítványozót. Az ülés elnöke a jelentkezés sorrendjében szólítja a hozzászólókat, a napirendet indítványozók, a személyes ügyben válaszolók, a gyűlés szabályaira hivatkozók azonban azonnal szót kapnak. A 24. § értelmében „Beszédét írásból senki elő nem adhatja." Nyilvánvaló a megszorításokból, hogy a közgyűlés meg akarta akadályozni a végtelenbe nyúló érdemtelen tárgyalási huza-vonát. Hasonló célt szolgált a közgyűlési elnöknek adott igen széles hatáskör is. Az elnöknek pl. korlátlan hozzászólási joga van, rendreutasítja a felszólalót, s másodízben megvonja tőle a felszólalás jogát. Az elnök felelős a gyűlés rendjéért és csendjéért, amennyiben csengőjével és név szerinti fenyítéssel sem tud csendet csinálni, egy órára felfüggesztheti az ülést. A közgyűlés védelmére elkerülhetetlen szükség esetén, saját felelősségére fegyveres erőt is kirendelhet. A törvényhatósági bizottság megalakulása után került sor december 18-án a tisztújító közgyűlésre. Sipos Orbán alispán az ideiglenes tisztikar nevében lemondott, s a következő nap folytatólagosan tartott ülésen megtörtént a szavazás.

19 A választás eredményeképpen az új megyei tisztikar élére Sipos Orbán alispán, a volt Jászkun Kerület alkapitánya került. Főjegyző: Kerek József, Aljegyzők: Hajdú Sándor és Hegedűs Ferenc, Tiszti ügyész: Pólya Béla, 16. J—N—SZ kgy. jk. 11-22/1877 17. uo VI-1/1877 18. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési tanácskozási szabályok Sípos Orbán: i. m. melléklet 19. J—N—SZ kgy. jk. VI-4/1877 49