Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

Pénztárnok: Pethes János, pénztári ellenőr: Paray János, Főszámvevő: Halassy Kázmér, alszámvevők: Nemes István és Magyar Kálmán, Főorvos: Dr. Kátay Gábor, Állatorvosok: Szappanos József a Tiszáninnen és Weisz József a Tiszántúl. Az árvaszék tagjai: Kiss László elnök, Bartsik Károly, Kormos Miklós és Eördögh Elek ülnökök és Farkas Ferenc a közgyám. Levéltárnoknak a főispán Palotásy Jánost nevezte ki. A megválasztott külső tisztviselők: Jászsági felső járás Szolgabírája: Halmay József, Orvosa: Dr. Orlay Antal. A jászsági alsó járás Szolgabírája: Király Alajos, Orvosa: Dr. Bükler Fülöp. A tiszai felső járás Szolgabírája: Szombathelyi Endre, Orvosa: Dr. Pap Sándor. A tiszai közép járás Szolgabírája: Bárczai Gyula, Orvosa: Czakó Gábor. A tiszai alsó járás Szolgabírája: Benkő Albert, Orvosa: Bauner Jakab. Az új tisztikar eskütételével Jász-Nagykun-Szolnok megye szervezése befejeződött. A MEGYEI SZÉKHÁZ FELÉPÍTÉSE Az új megyei törvényhatóság megalakulása után már csak egy megoldatlan kérdés volt, a megyei székház megépítése. 1876. szeptember 4-én a megyei közgyűlés 6 tagú küldöttség kinevezését határozta el a székház ügyének megvizsgálására.

20 A küldöttség szeptember 15-én tartott első ülésén ideiglenes megoldásként elfogadta a volt polgármester, Hubay Ferenc özvegyének ajánlatát, aki bérbe adta székház céljára egyik házukat. A bizottság az új székház terveinek elkészítésére pályázatot írt ki, s nagy vonalakban meghatározta a megye elképzelését. E szerint egy emeletes lesz „egyszerű díszes stílusban" épül, homlokzatán az új megyei címerrel, kő lábazaton tégla falak, fedett palló tetőzet, ereszcsatornákkal. Az épületbe faburkolatú kapualjon lehet bejutni, az emeletre főlépcső visz fel kétoldali feljárattal, trieszti fehér kőből kirakva. A hivatali szobák (70-et terveztek) zárt folyosóról nyílnak; melyet tűzmentes faburkolat borít. A szobákban belső fűtésű cserépkályhák biztosítják a kellő hőmérsékletet. Az épület udvara parkírozott, megfelelő kocsiutakkal, csatornázva, középen egy kúttal. Az elképzeléseket a tervezők megvalósították, a fent leírtak nagy része ma is látható a Megyei Tanács épületében. A tervezési pályázatra 17 pályamű érkezett, ebből 3-at alaki hibából kizártak a versenyből. A megye közgyűlése a pályázat elbírálására felkérte az Építész Egyletet. 1877. január 21-22-én tartotta a kiküldött megyei bizottság bíráló értekezletét. Az ülésen, elfogadva az Építész Egylet bírálatát, győztesnek mondták ki az „Alkotmány védbástyája" jeligéjű pályázatot. A pályázat építési költsége 258 500 Ft-ra rúgott, ké20. Az építkezésre vonatkozó valamennyi adat Sípos Orbán 1878. novemberében 17-én kelt jelentésében található SzmL: KL, 1-646/1879 50