Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

I. fejezet A törvényhatóságok létrehozása A TÖRVÉNYHATÓSÁG Az igazságszolgáltatás szervezetének kiépítése után következő lépés volt a minisztériumok végrehajtó szerveinek a megyei, városi, községi közigazgatásnak az átalakítása. Magyarországon kezdetleges volt a polgárság, amelyre a kormány a feudális maradványok felszámolásában támaszkodhatott volna, a polgárság szerepét vállaló liberális nemesség pedig - önvédelemből - az önkormányzatok megerősítését kívánta, így nyilvánvaló volt, hogy a reform ellenkezést vált ki a parlamentben és a helyi önkormányzatokban egyaránt. 1870. április 28-án Rajner Pál belügyminiszter bejelentette a képviselőháznak a törvényjavaslat elkészültét.

1 Andrásy Gyula miniszterelnök május 21-én, a beteg belügyminiszter helyett felszólalva kérte, hogy a Ház a javaslatokat utasítsa az osztályokhoz megvitatásra.

2 A házszabályok értelmében az eljárás egyszerű és világos, az ellenzék azonban már ekkor, a formai kérdéseknél, megkezdte a támadást. Tisza Kálmán felszólalásából kitűnik, hogy a taktika, ebben a tárgyalási szakaszban, a javaslat tárgyalásának elnapolása volt. Ugyanakkor Tisza érvként felhozta, hogy a jelentős törvényjavaslatot az érdekeltekkel kell először megtárgyaltatni, s arról az ő véleményük alapján dönteni.

3 Az elképzelés kétségkívül a törvényhozás demokratizálását jelentette volna, bár nyilvánvaló, hogy az indítványozó nem akart az eljárásból rendszeres gyakorlatot csinálni. A közvélemény meghallgatása fölött egyre hevesebbé váló vitában, már a törvényjavaslat egyes kérdéseit is kezdték taglalni, s a Ház elnöke kénytelen volt az ülést eredménytelenül bezárni, miután a megszavazott ülésidő már másfél órával korábban letelt. A képviselőház másnap megszavazta, hogy a javaslatot az osztályokhoz tegyék át, s ezzel elutasította a közmegvitatásra vonatkozó gondolatot. A probléma érdekessége, hogy bár a képviselőház elutasította a közvitát, a javaslat eljutott a törvényhatóságokhoz. Példa rá Heves megye, amely 1870 júniusában tárgyalt a javaslatról, és kérvényt is küldött a képviselőházhoz, melyben a főispáni hatalom ellen tiltakoztak. A Ház 1870. június 30-án megkezdte a törvényhatósági törvényjavaslat fölött a vitát. A kérdés az volt, hogy elfogadják-e a képviselők a kormány által készített tervezetet a részletes tárgyalás alapjául Tisza Kálmán felszólalásában hangsúlyozta a rendezés fontosságát, de nem értett egyet a kormány elképzeléseivel, ezért új törvénytervezet készítését javasolta. A kérdés felett július 15-ig tanácskozott a Ház, s vé1. Törvényjavaslat a köztörvényhatóságok rendezéséről Képviselőházi irományok V. kötet 456. szám (továbbiakban: Képv. irom.) 2. A törvényjavaslat képviselőházi vitája megtalálható: Képviselőházi napló VIII—X. köteteiben (továbbiakban: Képv. n.) 3. Határozati javaslat a köztörvényhatóságok rendezése tárgyában Képv. irom. VI. kötet 576. szám