Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

arra, hogy a törvény életbe lépéséig választások nem lesznek. A Kerület közgyűlésé­nek határozata hangsúlyozza, hogy a miniszternek nincs törvényes joga a tisztviselők mandátumának meghosszabbítására, de mint hogy engedély nélkül állásukat el nem hagyhatják, a tisztikar hivatalban marad. 16 A szervezési munkák befejezése után 1872. január 9-én az 1867-ben megválasz­tott, kényszerűségből hivatalban maradt tisztikar lemondott, és a főkapitány elrendel­te a tisztújítást. Január 9-10-én folytatólagosan tartott közgyűlésben a bizottság megválasztotta az alábbi tisztviselőket: 17 Balogh Imre alkapitány Kerek József főjegyző Nagy Ferenc, Szivák Imre, Hajdú Sándor aljegyzők Bozóky Antal tiszti ügyész Pethes János főszámvevő Baky Endre, Mészáros Illés alszámvevők Keller Kálmán pénztárnok Dr. Orbay Antal főorvos Horkay Péter főmérnök Szappanos József állatorvos A megválasztott tisztikar eskütételével a Jászkun Kerület az 1870: 42. tc.-ben elrendelt törvényhatósággá alakult. AZ ÁRVASZÉK A törvényhatóságok régi önkormányzati joga volt, hogy önállóan intézte az árva­és gyámügyeket, s a törvény ezt megerősítette. A törvényhatóságok hatáskörébe tar­tozott az árvák vagyonának kezelése, illetve a kezeléssel megbízott gyámok felügyele­te, továbbá az árvák neveltetése fölötti felügyelet és mindazok az árva- és gyámügyek, amelyek nem estek a bíróság hatáskörébe. A megyékben a feladatok ellátására, a tör­vényhatóság szervezetén belül, állandó árvaszék működött, amely állt egy elnökből, két ülnökből, - akiket a közgyűlés választott - tagja volt a tiszti ügyész, a számvevő, e gy J e gyző, és a közgyám, ez utóbbi szavazati jog nélkül. Az árvaügyek fellebbviteli hatósága a belügyminiszter. A törvény nem foglalkozott részletesen az árvaügyek ke­zelésével, e célból folyamatban volt egy törvény előkészítése, amely azonban csak 1877-ben lépett érvénybe. (20. te.) Átmeneti megoldásként a törvényhatóságok korábbi gyakorlatának megfelelően, szabályrendeletben rögzített módon történt az árvaügyek kezelése. A Jászkun Kerület közgyűlése a törvényhatóság szervezésére kiküldött bizottsá­got bízta meg az árvaszék szervezeti kidolgozásával, A javaslat értelmében Jászbe­rény székhellyel a közgyűlés fennhatósága alá tartozó árvaszék alakul, amelynek ha­tásköre kiterjed a kerületek fennhatósága alá tartozókra, továbbá azokra, akiknek va­gyona e területen fekszik, és nem más törvényhatóságban kerültek gyámság alá. Az árvaszék feladatai közé tartozott a gyámok és gondnokok kinevezése: ha erről vég­rendelet nem intézkedett, a hozzátartozók közül választották ki, vagy hivatalból a közgyámot bízták meg. Felügyelt az árvaszék a gyámok és gondnokok működésére, beszámoltatta őket a vagyon kezelésről, a kiskorúak neveltetéséről, és az árva érde­kében tett intézkedéseikről. Joga volt az árvaszéknek a gyámot elmozdítani, ha meg­állapította, hogy működése nem szolgálja az árva érdekeit, vagy károsan befolyásol­ja a kiskorú fejlődését. 16. SzmL: J—K—K kgy. jk. 4/1870 17. uo. 1-3/1872 18

Next

/
Thumbnails
Contents