Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

Hatáskörét az árvaszék, mint testület nyilvános üléseken tagjai által gyakorolja. Az árvaszéki tisztviselők, a bizottsági tagokhoz hasonlóan vagyon jogilag, büntetőjogilag és fegyelmileg felelősek eljárásaikért. A központi árvaszéknek 7 tagja volt, és rendelkezett 4 fő irodai személyzettel. Az árvaszék vezető tisztviselője az elnök, aki vezeti az üléseket, kijelöli az ügyek előadóit, s jelentést készít az árvaszék működéséről a közgyűlésnek. Az árvaszéki ülnökök az árvaszék ügyintézői voltak, feladataikat az elnök határozta meg. A kerületi központi árvaszékhez két ülnököt rendszeresítettek, de a szabályrendelet lehetőséget ad, hogy szükség esetén több ülnököt is foglalkoztassanak. Hivatalból tagja az árvaszéknek a tiszti ügyész, aki a határozatok és eljárások törvényessége felett őrködik. Az árvaszék megbízásából ő képviseli az árvákat a törvényszék előtt. A kerületi számvevő az árvaszék pénzügyi ellenőre, aki felülvizsgálja a gyámok és gondnokok vagyonkezelését. A jegyző az árvaszék irodájának vezetője, a nyilvántartásokat vezeti, elintézi a levezetéseket, és az árvaszék üléseiről jegyzőkönyvet készít. Az árvaszék szavazattal nem rendelkező tagja a közgyám, akinek feladata, hogy a helyszínen ellenőrizze az árvák és gondnokság alatt állók körülményeit, tapasztalatairól jelentéseket, kimutatásokat készítsen. A szabályrendelet foglalkozik a községek elöljáróságának árvaügyi teendőivel is. Az elöljáróság végrehajtó szerve az árvaszéknek, s így feladata mindazon ügyek elintézése, melyekről az árvaszék határozatot vagy rendelkezést hoz. A község árvaügyeinek intézésére a költségvetésből fizetett árvagyámot köteles alkalmazni, aki hivatalból gyámságot, vagy gondnokságot vállal, s ellátja a községi árvák és gondnokoltak igazgatásával járó valamennyi feladatot. A Jászkun Kerület az árvaszék szervezéséről készült tervezetet 1871. november 22-én felterjesztette a belügyminiszterhez, aki 1872. január 9-én tárgyalt leiratában kérte, hogy az ügyvitelről bővebben intézkedjenek.

18 A szabályrendelet-módosítás elhúzódott, a belügyminiszter jóváhagyó leiratát csak 1873. október 24-én vehette tudomásul a közgyűlés. A módosítások nem akadályozták az árvaszék felállítását, tagjainak megválasztása az 1872. október 11-én tartott közgyűlésben megtörtént. Még aznap letette az esküt: Mócsy Ferenc elnök, Barcsik Károly és Aczél Péter ülnökök, valamint Farkas Ferenc közgyám.

19 Az árvaszék a kerületi székház első emeletén kapott helyet, és munkája megkezdésének időpontjául 1873. január i-ét jelölte ki a közgyűlés. A késői időpont oka az volt, hogy a községek szervezése 1872 decemberéig elhúzódott, s az új árvaszék az elöljáróságok nélkül nem tudott működni. 19