Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)
zottság, mint testület, egyetemlegesen felelős, és tagjai kártérítésre egyenlő arányban kötelezettek. A tisztviselőket, valamint a kezelő-, segéd- és szolgaszemélyzetet ezen túlmenően fegyelmileg is felelősségre lehet vonni. A felelősségre vonás tiszti kereset útján történik. A kereset lefolytatására a törvényhatóság állandó fegyelmi választmányt hoz létre, melynek két tagját a közgyűlés választja, két tagot pedig a főispán nevez ki. A választmány elnököt maga választ. A fegyelmi választmány tagjainak igen fontos szerep jutott egy-egy tisztviselő elmarasztalásában, s így érthető, hogy a kormány és az önkormányzatok is igyekeztek a tagok választásába beleszólni. Az eredeti törvényjavaslatban a választmány elnökét a főispán nevezi ki, és így fegyelmi tárgyaláson többségbe kerülnek az ő hívei. A képviselőház az ellenzék javaslatára a rendelkezést úgy módosította, hogy a főispán csak abban az esetben jelöli, ha a választmány nem tud dönteni az elnök személyéről. A törvényjavaslat indoklása szerint, a fegyelmi választmány főispáni irányítására azért van szükség, mert a közgyűlés nem teljesítené feladatát az olyan tisztviselővel szemben, aki a közgyűlés többségéhez tartozik. Az indoklás ezzel kétségtelenné teszi a törvényjavaslatnak azt a szándékát, hogy kormányhű tisztviselői kart hozzon létre. A képviselőházi módosítás lényegében nem akadályozta ezt a törekvést, hiszen a négy tagú választmány véleménykülönbsége már biztosította a főispáni beavatkozást. A tiszti kereset megindítását vizsgálat előzi meg, melyet a közgyűlés vagy a főispán rendelhet el. A vizsgálat megindításával egyidőben a tisztviselőt fel is lehet függeszteni. A vizsgálat elrendelésében látszólag azonos jogai vanak a közgyűlésnek és a főispánnak is, azonban a törvény kimondja, hogy a tisztviselőt nem lehet felelősségre vonni olyan cselekedetekért, amelyeket törvény ír elő. Ez a tény lehetetlenné teszi a közgyűlés számára, hogy eljárjon az olyan tisztviselők ellen, akik az önkormányzatnak nem tetsző rendeleteket végrehajtják. Ugyanakkor nincs módja a közgyűlésnek megvédeni azokat a tisztviselőket, akik az önkormányzat véleményének megfelelően megtagadják a rendeletek végrehajtását, mert a főispán felterjesztésére a belügyminiszter a közgyűlés ellenére is elrendelheti a vizsgálatot. A fegyelmi felelősségnek ez a formája, bármennyire sérelmezték is az önkormányzatok, szükséges volt annak érdekében, hogy a tisztviselők maradéktalanul végrehajtsák a törvényes rendelkezéseket. e) A tisztviselők választása: A tisztviselőket a törvényhatósági bizottság választja 6 évre. A választásra javasolt 3-3 tisztviselő névsorát 7 tagú kijelölt választmány állítja össze. A válatszmány 3 tagját a bizottság választja, 3 tagját a főispán hívja meg a képviselők közül, 7-ik tag az elnöklő főispán. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt. A levéltárnokot, valamint a segéd- és kezelőszemélyzetet a főispán élethossziglan nevezi ki. A tisztviselők választásának ez a módja hosszas parlamenti vita után született meg. Az első törvényjavaslatban a szakképzettséghez kötött levéltárnoki, orvosi, állatorvosi, mérnöki állásra a főispán nevez ki embereket, a többi tisztviselői helyekre pedig ő állítja össze a választhatók névsorát. A képviselőház központi bizottsága az előkészítő munka során módosította ezt a javaslatot a 7 tagú jelölő választmány felállításával. Az ellenzék nem elégedett meg a módosítással, követelte, hogy a jelölés joga kizárólag a,közgyűlésnek legyen fenntartva. Az ellenjavaslatot a Ház elutasította, megszavazta viszont - a levéltárnok kivételével - a szakképzettséghez kötött állások választás útján történő betöltését. A megürült tiszti állásokat csak a következő közgyűlésen lehetett betölteni, a közbenső időben a főispán által kinevezett helyettes látja el a feladatokat. A törvényhatósági törvény életbelépésének időpontjában a Jászkun Kerületben hivatalban levő tisztikar mandátuma már 1870 májusban lejárt. A Kerület a belügyminisztertől kért engedélyt a tisztújítás megtartására. A május 31-én megérkezett válaszban a belügyminiszter nem engedélyezte a választást, azzal az indoklással, hogy a közigazgatás rendezéséről szóló törvény a Ház előtt van, és a kormány ígéretet tett 17