Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

albizottság pedig az állandó választmány megalakításának módját dolgozta ki.

7 Az albizottságoknak nem volt könnyű a feladata, az egyes kérdésekben több elképzelés is született. A korábban széleskörű önkormányzattal rendelkező, speciális közigazgatási szerkezetű terület már a legegyszerűbb kérdésnél, a járási felosztásnál is szinte megoldhatatlan dilemma elé került. A törvény értelmében ugyanis a községek státuszának végleges rendezéséig ideiglenesen az első folyamodása bírósággal rendelkező községeket városoknak kell tekinteni, s a Kerület valamennyi helysége ősi kiváltságként rendelkezett ilyen bírósággal. Ezek a városok nem kerülhettek járási igazgatás alá, felső hatóságuk a törvényhatóság kellett, hogy legyen. Ennek megfelelően a Jászkun Kerületben járások alakítására lehetőség nem volt. Ez a tény súlyos problémákat okozott, mert ezek a községek nem rendelkeztek a városi igazgatáshoz szükséges szervekkel, és ilyenek létrehozására a községi törvény megszületéséig lehetőség sem volt. Ugyanakkor nem volt mód az igazgatás azon ágainak működtetésére sem, melyeket csak járási keretben lehetett lebonyolítani, pl. a közlekedés, az egészségügy, a közbiztonság. A bizottság ezért javasolta, hogy a volt kerületi tisztviselői kar ideiglenes jelleggel maradjon hivatalban azzal a feladattal, hogy segítse a városokat anélkül, hogy törvényadta jogaikat sértené, és járjon el a járási keretben intézendő ügyekben. A Jászkun Kerület 1871. október 21-én tartott közgyűlésében kelt szervezési javaslat ennek értelmében tartalmazza a három kerületi hivatal szervezését, amely hivataloknak a törvényben előírt járási feladatokat kell ellátniok. A szervezési tervezetre a belügyminiszter november 12-én válaszolt. A járási hivatal törlését rendelte el, azzal az indoklással, hogy járásokat a községek alakulásáig nem kell szervezni.

8 A Kerület közgyűlése november 22-én tárgyalta a módosított tervezetet, és felküldte a belügyminiszternek. Az új tervezetben a miniszteri megjegyzésnek megfelelően törölték a három kerület külön személyzetét. A kísérőlevélben a közgyűlés megjegyezte, hogy a módosításokkal nem értenek egyet, és megismételték a törvényhatóság problémáját a járások szervezésével kapcsolatban. A belügyminiszter december 9-i válaszában a szervezési módosítást jóváhagyólag tudomásul vette, anélkül, hogy a Kerület problémáira bármilyen megjegyzést is tett volna. 1872. január 11-én a kerületi közgyűlés újból napirendre tűzte a járási igazgatás megoldását. A kiküldött bizottság a községek alakulásáig a járási teendők - elsősorban az újoncozás - ellátására javasolta törvényhatósági biztosok kiküldését a volt kerületi kapitányok fizetésével és hatáskörével. Ezenkívül javasolta a kerületi írnokok megtartását és a két kerületi orvos kiküldését. A közgyűlés a javaslatot elfogadta azzal a módosítással, hogy a kiküldött járási tisztviselő címe ne „törvényhatósági biztos", hanem „helyettes kapitány" legyen. Az alkapitány a belügyminiszterhez jóváhagyásra felküldött határozat kísérőlevelében ismételten megmagyarázta az előállott helyzetet. 1872. február i-én kelt levelében a belügyminiszter végre engedélyezte a kerületi igazgatás ideiglenes megszervezését. A községek státuszának rendezése 1872 végéig befejeződött, s így 1872. október 10-én már lehetőség volt arra, hogy a járási tisztviselőket törvényesen megválasszák.

9 A Jászkun Kerületben az előzetes terveknek megfelelően - megtartva régi „Kerület" elnevezését - három járás alakult, az 1867-es állapotnak megfelelő területi megosztásban. A Kiskun kerület Kiskunfélegyháza város székhellyel alakult, Mihalovics Béla kerületi kapitány, Tóth József segédkapitány és Dr. Helle János főorvos látták el a kerület igazgatását. A kerület hatáskörébe tartozott Kunszentmiklós, Laczháza, Szabadszállás, Fülöpszállás, Dorozsma, Majsa nagyközségek, a pusztából alakult Szánk község, valamint Csólyos, Jakabszállás, Móricgát, Orgovány és Páka puszták. A járás területén feküdt Kiskunfélegyháza és Halas város is. 7. A Jászkun Kerület köztörvényhatósági szervezetére vonatkozó albizottsági javaslatok Pest 1871. 8. A Jászkun Kerület szervezésére vonatkozó iratok megtalálhatók: OL: K 150 1872-11-12-1439 alapszám 9. Szolnok megyei Levéltár: Jászkun Kerület közgyűlési jegyzőkönyvei VI-7/1872 (továbbiakban: SzmL: J—K—K kgy. jk.) 9