Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

A Nagykun kerület közvetlen fennhatósága alá egyetlen nagyközség Madaras tartozott, továbbá Asszonyszállás, Ködszállás, Ószentmiklós, Magyarka, Cifra csárda, Kolbász, Mesterszállás, Fábiánka, Kápolnás, Csorba, Kis-Csaba, Móriczszállás és Pó­hamara puszták. A kerület központján, Karcag városon kívül a járás területén fe­küdt Kunhegyes, Túrkeve, Kunszentmárton és Kisújszállás város. A kerület kapitá­nyává Illésy Sándort választotta a képviselő testület, főorvosként Dr. Kátay Gábor működött. A kerület igazgatásának ellátásához a testület nem látta szükségesnek se­gédkapitány kinevezését. A Jász kerület székhelye Jászberény város volt, ezen kívül területén feküdt Árokszállás város, amely a járások megalakulásakor még nem rendezte státuszát. Halmay József kapitányt és Kindl Dezső segédkapitányt választották meg Felsőszent­györgy, Fényszaru, Jákóhalma, Apáti, Ladány, Dózsa, Mihálytelek, Kisér és Alsó­szentgyörgy nagyközségek, és a pusztából alakult Kerekegyháza község igazgatásának irányítására. A kerület irányítása alatt állt: Bene-Ladány, Karajenő, Kisszállás, Kő­cser, Lajos-Mizse-Bene, Mérges, Mizse, Pálos, Szent-András és Szent-László puszta is. A Jászkun Kerület járási felosztása 1876-ig, a területrendezésig változatlan maradt. < A TÖRVÉNYHATÓSÁGI HATÁSKÖR A törvényhatóságok hatásköre három fő pontban állapítható meg: - az önkormányzati teendők ellátása, - az állami közigazgatás közvetítése, \ - közérdekű, országos ügyek megvitatása, az észrevételek közlése a kormánnyal, \ s a képviselőházhoz intézett kérvényezés joga. Az önkormányzati jogkör gyakorlásának módja: határozathozatal és szabályrendelet­alkotás, ezek végrehajtása saját közegeivel, "a~törvényhatóság tisztviselőinek válasz­tása, a költségvetés-készítés joga, a törvényhatóság maga gondoskodik költségeinek fedezéséről, közvetlen érintkezik a kormánnyaj. a) A határozathozatal és szabályrendelet-alkotás: A határozathozatal és szabályrendelet-alkotás joga ősi önkormányzati kiváltság, s mivel a törvényjavaslat alkotói nem akartak véglegesen szakítani a megyei nemesség­gel, ezért hagyták meg ezt a jogot az olyan hatalmi eszközökkel együtt, mint a pan­dúrság szervezése és felhasználása, a kihágási büntetőbíráskodás. Igyekeztek azonban a jogokat korlátok közé szorítani. A törvényhatóság jelentősebb, nem rendszeresen előforduló gazdasági, kulturális, igazgatási ügyekben meghatározott formai keretek között közgyűléseken határozato­kat hozhat. A határozatok az önkormányzat területén érvényesek. A határozathozatal módjára a törvény megkötéseket ír elő. A jelentős pénzügyek - költségvetés, ingatlan­vétel és -eladás, kölcsönök, terhes szerződések, közművek létesítése, valamint új hi­vatal rendszeresítése - tárgyában hozott határozatok érvényessége az illetékes minisz­ter jóváhagyásától függ. A korlátozás nem nyerte meg valamennyi képviselő tetszését, bizonyítja ezt Tisza Kálmán 1870. június 25-én kelt határozati javaslata, mely többek között sérelmesnek tartotta a határozathozatali jog megnyirbálását. Ilyen módon a törvény végleges szövegében a megszorítást - ami a nemzeti vagyonkezelés és költ­ségvetés szempontjából pozitívan értékelhető - a képviselőház enyhítette azzal az in­tézkedéssel, hogy a kérdéses határozatok 40 nap után, miniszteri nyilatkozat nélkül is, érvénybe lépnek. További megszorítása a határozathozatali jognak, hogy a törvényha­tóság határozatai ellen 15 nap alatt fellebbezni lehet. A fellebbezési jog, - bármeny­nyire sérelmezték is az önkormányzatok, - a polgári perrendtartás legfontosabb alap­elve, és kétségtelen haladó vonása a törvénynek. 10

Next

/
Thumbnails
Contents