Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - ARI ILONA: Üzenetek a távolból
vizsgált csomagban két színnel találkozhatunk. A zöld színűek a frontról vagy hadműveleti területről, a rózsaszínűek a hátországból érkeztek.3 3 Szakály 2015 4 A tábori lapokból kivett részek betűhíven, eredeti helyesírással kerülnek idézésre. 5 HM Hadtörténelmi Levéltár. A gyűjteményen alig hagytak nyomot az eltelt évtizedek, csak az 1944. november 8-i keltezésű szennyeződött. Ez a leginkább megviselt levél, még ételfoltok is találhatók rajta, amely valószínűleg már érkezés után keletkezett, mert nyoma a következő lapon is látható. A lapok kivétel nélkül tintaceruzával írottak. A Magyar Királyi Állami Nyomda készítette őket, és a leírtak alapján vélhetően a hozzátartozók vették meg és küldték el a katonáknak. Idézet az 1944. szeptember 6-i levélből: „A tábori lapokat megkaptam, amit nagyon szépen köszönök. Most kedves nővérkém addig ne küldjétek mig nem irok, hogy küldjétek."^ A baloldalon nyomtatott jelszavak találhatók, esetünkben legtöbbször: „Magyarország kitartása és áldozatkészsége teszi győzelmessé fegyvereinket!" Máshol ez a lózung elmarad. Alatta van a „Hivatalos feljegyzésekre", azaz az ellenőrzésre szolgáló négyzet. Ide többnyire az „ELLENŐRIZVE" szöveg, zömében bélyegzővel, általában olvashatatlan aláírással vagy szignóval, esetenként rendfokozat és dátum került. Ez utóbbit néhányszor a levél küldőjének kézírásával látjuk. Előfordul, hogy a keltezés hibás, mert a postai bélyegzőn szereplő dátum utáni napot jelöl. Az ellenőrzés formai megjelenése igen változatos. Az „ELLENŐRIZVE" bélyegzővel ráütve, vagy kézzel ráírva (ez leginkább a levélíró kézírása), ritkábban előfordul mindkettő egyszerre. A hadikórház más bélyegzőt használt, amelyen a dátum jelzésére is volt hely. Az ellenőrzés igazolása grafit- vagy tintaceruzával, ritkábban tollal, gyakran piros, esetenként zöld, kék színessel, legtöbbször csak egy szignóval történt. Az aláírás néhányszor kiolvasható. Nyolc esetben „Tóth törzs", a veszprémi sebészet esetében „Elekhy", egyszer „Polajarszky," ez utóbbi olvasata azonban kétséges. Az 1944. szeptember 6-i keltezésű lapon fekete, vékony hegyű tollal szépen kiírt aláírás „Szigethy". Más alkalommal, például az 1944. június 24. dátummal írt lapon üresen maradt az ellenőrzésre szánt négyzet. A nagyváradi kórházból írt lapokon is üresen maradt a „Hivatalos feljegyzésekre" helye, vagy csak az „ELLENŐRIZVE" bélyegző szerepel rajta, aláírás és dátum nélkül. Egy esetben (1944. május 21.) a „M. KIR. NAGYVÁRADI 559. HONV. HADIKÓRHÁZ POSTAI BÉLYEGZŐJE" körpecsétjét találhatjuk, itt is aláírás és dátum nélkül. A tábori kórház leterheltsége miatt a gyógyítás mellett bizonyára kevesebb figyelem maradt a cenzúrára. A lap alján találhatóak a feladóra vonatkozó adatok, így a név, a rendfokozat és a tábori posta száma. M. Varga rendfokozata 1944. augusztus 17-től „segéd fegyver szaki tisztesire változott, valószínűsíthetően a fegyverszaki tanfolyam elvégzését követően. Tábori postaszáma az „A 552" volt (1944. május 7-én D 288) - a Magyar Királyi Honvédség második világháborús tábori postaszámainak nyilvántartása szerint5 a levél írója a magyar királyi 19. honvéd gyalogezred II. zászlóaljához tartozott. Sebesülése - és kórházba kerülése - miatt értelemszerűen más cím került a feladóhoz, például a május 17-ét követően írt két levélre: „Nagyvárad M. kir 559 sz/hadi korház Csengeri u. 4." 98
