Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Görgei és a Nádor-huszárezred 1843–1849. IV. rész
„hogy különösen a dec. 28-kai honvédelmi rendeletekre vonatkozó felirat megjelenése óta - a valódi alkotmányosság hű apostolának ismerik el öregünket, s az ő nyomdokán határozottan, buzgón indulni eltökéltetvék az itteni fővezénylők,"34 34 Görgei Artúr - Görgey István, Viktring, 1867. január 22. MTAK Kt. (Tört. 4° 220/93.) Kivonatosan közli Görgey 1918, 340. 35 A látogatásra lásd Görgey 1918, 340. és 346.; Érdekes módon, Görgei első memorandumához írott kommentárjában Görgey István Deák idézett kijelentését a memorandum átadásának idejére teszi. MTAK Kt. (Tört. 4° 220/7.) Az említett választási felhívás egy példányát lásd: MTAK Kt. (Tört. 4° 220/93a.) Kivonatosan közli Görgey 1918, 340-342. 36 Görgei Artúr - Görgey István, Viktring, 1867. február 7. MTAK Kt. (Tört. 4° 220/94.) Kivonatosan közli Görgey 1918, 342-346. 37 Görgei Artúr - Görgey István, Viktring, 1867. március 5. MTAK Kt. (Tört. 4° 220/95.) Kivonatosan közli Görgey 1918, 346-347. 38 Görgey 1918, 347. és 355. 39 Közli őket Hermann 2018a, 131-153. Görgey István 1867. január 27-én fel is kereste Deákot, átadta neki az említett, az osztrák kormány politikáját bíráló, s az alkotmányosság következetes érvényesítését követelő karintiai választási felhívás egy példányát, amit Deák köszönettel vett. „írja meg Artúrnak szives tiszteletemet - mondta Deák. - Ezek az adatok engem valóban nagyon érdekelnek. Hogy is ne?"35 Görgei erről értesülve írta Istvánnak: „Jobbat aligha kívánhatok nemzetemnek, mint hogy a magyarok Istene engedje még jó soká működni őt jelen hatáskörében." E levelében tudatta, hogy Deák szavainak hatására „analitico-synthetico-politikai tanulmányra" adta fejét, „csakhogy a nagy munkán - alattomban - ha lehet, én is lendítsek nyomorult helyzetemhez képest egy szemernyit."36 Időközben azonban meglódultak az események. I. Ferenc József február 17-én miniszterelnökké nevezte ki Andrássy Gyulát, s rövidesen megalakult az új, felelős magyar kormány. Görgei március elején lett készen tervezetének első, az 1866. december 28-i hadkiegészítési törvényt bíráló „negatív" részével, s arra a hírre, hogy „újoncokat már legközelebb lenne kérendő a kormány az országgyűléstől", március 5-én megküldte azt az öccsének.37 István ezt március 8-án adta át Deáknak, aki azonnal olvasni kezdte, sőt, néhány megjegyzést is tett rá, s azt üzente Görgeinek, „hogy a memorandum ígért második részét is szívesen fogja venni és várja."38 így született meg - Ivánka közvetítése révén - Görgei azon két memoranduma, amelyeket aztán Deák és Andrássy a véderőtörvényről és a magyar honvédség létrehozásáról szóló tárgyalásokon afféle háttértanulmányként felhasználtak.39 1880-ban jelent meg Pulszky Ferencnek, 1848-ban a bécsi magyar külügyminisztérium államtitkárának emlékirata „Életem és korom" címmel. A mű a 19. századi magyar emlékirat-irodalom egyik legszórakoztatóbb és leginformatívabb darabja, ugyanakkor Pulszky is azon emlékírók közé tartozott, akik hajlamosak voltak túldimenzionálni saját szerepüket, s egy-egy történet kikerekítése érdekében időnként alakítottak a történteken. Pulszky röviden írt a pákozdi csata körüli eseményekről, s Ivánka fogságba esésének történetét meglehetősen pontatlanul adta elő. Például azt állította, „hogy Pákozdnál találkoztak a seregek, hogy a megelőző este elfogtuk Fligellyt, Jellasich táborkari tisztjét, midőn a kémszemlénél nagyon is előre ment, hogy ellenben a horvátok Ivánka Imrét fogtak el, hogy reggel megkezdődött a csatározás, hogy tüzérségünk precíziója döntötte el az ütközetet, Jellasich segédje, 80
