Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR – CSÖNGE ATTILA – MÁKOS JUDIT – MUCSI LÁSZLÓ – SZABÓNÉ MASLOWSKI MADLEN – SZIKSZAI MIHÁLY – VINCZE JÁNOS FARKAS: A történelem kereke fordult egyet – Településfejlesztés és átalakuló életmód a 20. század második felében
1945-ben, a szovjet városparancsnokság utasítására közvetlenül az addig a téren álló első világháborús magyar emlékmű elé állították fel, így a város vezetése kénytelen volt a magyar emlékművet új helyszínre, a Tisza-partra költöztetni. A háborúhoz köthető alkotások után a '60-as évektől már Lenin-szobrokkal is „megörvendeztették" a lakosságot. Magyarország közterein az utolsót 1987-ben, Törökszentmiklóson avatták fel, melyet alig három év múlva elbontottak és a helytörténeti gyűjteménybe szállítottak.51 Mindezzel párhuzamosan a '70-es évektől - a szocialista ideológia kiüresedésének és az életszínvonal szolid emelésének jeleként - a „kvázi szocialista társadalom" propagandáját sugárzó műalkotások mellett már lassanként megjelentek a „kvázi fogyasztói társadalmat" idéző neonreklámok is.52 51 Kisvárosi újság - biztató tervekkel. Új Néplap, 1990. augusztus 27.14. 52 Valuch 2009,16-18. 53 Valuch 2005b, 22. 54 Valuch 2005c, 318. 55 Bathó 2013,130. 56 Valuch 2005c, 318. 57 Valuch 2005b, 45-47. 58 Valuch 2005b, 62-63. 59 Agárdi 2009,152. 60 Deés 2009,281. 61 Bathó 2013,143. „Kivetkőzve": A második világháború borzalmai a mindennapi élet legalapvetőbb elemeire is kihatottak. Az ipari létesítmények és a kereskedelem vérkeringését biztosító infrastruktúra pusztulásából eredően állandósult a nyersanyaghiány, mely a ruhaipart is visszavetette: nem volt mit felvenni.53 Az öltözködést ezért ekkoriban elsősorban a praktikusság határozta meg.54 A viselet átalakulásában megfigyelhető volt továbbá az ún. „kivetkőzés" is, azaz a hagyományos viseletét felváltotta a tömegruházkodás. Az általános polgári ruhadarabok már a 19. század végétől terjedni kezdtek vidéken is, előbb a férfiak, majd a nők körében. A hagyományos viselet háttérbe szorulása a két világháború között felgyorsult,55 a második világháború pedig végleg lezárta a folyamatot.56 Az '50-es években már egyértelműen az ideológia határozta meg az öltözködési trendeket.57 Az 56-os forradalom után a divatban is megkezdődött az enyhülés, újra elterjedtek a kiegészítők, amit az évtized elején még tiltottak. Az államszocialista időszak második felét már a folyamatos változás és színesedés jellemezte.58 Példaként említhető, hogy a '60-70- es évektől a női kötényt kiszorítva elterjedt a szocialista ipar egyik ikonikus terméke, a sokféle mintában kapható otthonka. Népszerűségének titka praktikusságában, az alatta lévő ruhadarabok védelmében, s a mosás utáni gyors száradásban rejlett.59 A '70-80-as évekre már kifejezetten széles választékban találtak pénztárcájuknak megfelelő ruházatot a vásárlók, amelyek igen változatos minőséget mutattak.60 Ez a korszak ugyanakkor a népviselet egy teljesen új minőségű újjáéledésének, a hagyományőrzésnek az időszaka is volt. Ekkor kezdődött meg a tradicionális jász viselet rekonstruálása. 1971-ben megalakult a Jászsági Népi Együttes, amely 1973-ban már jász viseletben lépett fel.61 260
