Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR – CSÖNGE ATTILA – MÁKOS JUDIT – MUCSI LÁSZLÓ – SZABÓNÉ MASLOWSKI MADLEN – SZIKSZAI MIHÁLY – VINCZE JÁNOS FARKAS: A történelem kereke fordult egyet – Településfejlesztés és átalakuló életmód a 20. század második felében
Este mozi, hétvégén foci: A szórakozás és kulturálódás lehetőségei és terei a második világháború után főleg a falvakban változtak meg. A gazda- és olvasókörök megszűntek, helyettük kultúrházak jöttek létre, ahol gyakran a könyvtárat is elhelyezték. A könyvtárlátogatás és olvasás a Kádár-korszakban is jelentős szabadidős tevékenységnek számított. „1981-ben a 10 évesnél idősebb népesség 87%-a vallotta magát rendszeres vagy esetenkénti újságolvasónak, s 76%-a folyóirat olvasónak."62 A különböző sajtótermékek olvasása mellett az emberek a szépirodalmi műveket részesítették előnyben. A '70-80-as években töretlen népszerűségnek örvendtek Jókai, Gárdonyi és Mikszáth klasszikus művei, mellettük Erich Maria Remarque, Normann Mailer és Erich Knight regényei váltak a leginkább kedveltté.63 62 Romsics 2007, 364. 63 Valuch 2009,139. 64 Romsics 2007, 364-365. 65 Romsics 2005, 510. 66 Romsics 2007, 364. 67 Uo. 365. 68 Uo. 69 Romsics 2003, 20. A '60-as években az olvasás mellett a legnépszerűbb szórakozási lehetőség a mozi volt. 1965-ben a magyar települések 96%-ában vetítettek rendszeresen filmeket, 1960-ban pedig egy év alatt összesen 140 millió mozijegyet adtak el.64 A mozi népszerűsége a '80-as évekre mérséklődött, amely elsősorban a televíziózás megjelenésének volt köszönhető. Egy-egy amerikai alkotás azonban még ebben az évtizedben is óriási tömegeket vonzott: 1982-ben a legtöbb mozilátogató (2,6 millió) a Ben Húr című filmre volt kíváncsi, amelyet a nézőszám tekintetében a Birodalom visszavág és a Keresztapa követett.65 Magyarországon a televízió rendszeres műsorsugárzása 1958-ban kezdődött, 1985-re viszont már 3 millió körülire emelkedett a TV-előfizetők száma.66 A kultúrafogyasztás jellegzetes tereiben, a kultúrházakban a tánczenekarok mellet a '60-as évektől a nyugati beatzenét játszó együttesek is megjelentek, a következő évtizedekben pedig országszerte dübörögtek a rockkoncertek és diszkók. A sport a '80-as évekre elveszítette korábbi, kitüntetett helyét, valamint a versenysportot egyre inkább kezdte felváltani a szabadidősport.67 A futballmérkőzések azonban szórakozási lehetőségként az egész Kádár-korszakban nagy tömegeket vonzottak. A mérkőzések látogatása elsősorban a férfiak hétvégi programja volt. A turizmus és a nyaralás ezzel szemben már az egész családot érintette, s a '80-as évekre az életmód szerves részévé váltak. A nyaralás tipikus formája volt az olcsó vállalati vagy szakszervezeti üdültetés, amelyet elsősorban a szegényebb családok vettek igénybe, a tehetősebbek viszont már hétvégi házat építettek és ott pihenték ki a dolgos mindennapok fáradalmait.68 A Kádár-korszak utolsó évtizedében a külföldi utazások száma is növekedett, amelyet az is elősegített, hogy 1982-től évente egyszer már nyugati országokba is ellátogathattak a szerencsések.69 Mivel Szolnok megye bővelkedik termálvízben, így a nyári időszakban a strandok és a kempingek itt is rendre megteltek. „Vissza a természethez": Az épített környezet mellett fontos a természetes környezet megléte is. A kőkortól a középkorig az ember elsősorban az élővilágot és a talajt károsí- 261
