Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR – CSÖNGE ATTILA – MÁKOS JUDIT – MUCSI LÁSZLÓ – SZABÓNÉ MASLOWSKI MADLEN – SZIKSZAI MIHÁLY – VINCZE JÁNOS FARKAS: A történelem kereke fordult egyet – Településfejlesztés és átalakuló életmód a 20. század második felében
szocialista rendszer fejlődését megörökítő fotókat 1995-ben már senki nem vette elő, azokat végül sehol sem mutatták be. A Hazafias Népfront megyei szervezetei is megszűntek létezni, s dokumentumaik rendszerint bekerültek valamelyik helyi közgyűjteménybe. A fényképek ezután a raktárak mélyén pihentek egészen addig, amíg kiállításunkkal bepillantást nem engedtünk e felbecsülhetetlen értékű kortörténeti forrásegyüttesbe. Sajnos nem készült minden településen fényképsorozat, illetve nem mind maradt fenn. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Jászságról gazdag képanyag áll rendelkezésünkre, ellenben Szolnokról - méretéből adódóan - eleve nem is készültek Hazafias Népfront fotók. Ezért határoztunk úgy, hogy a Népfront képanyagát más korabeli levéltári forrásokkal, a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat fotóival és a helyi sajtóval is kiegészítjük. Az ÁÉV néhány albumból és ezernél is több fotónegatív tekercsből3 álló fényképgyűjteménye rengeteg pillanatfelvételen mutatja be Szolnok város hetvenes-nyolcvanas évekbeli átalakulásának különböző stációit. Magát a kiállítást is azért nyitottuk meg a Szolnok Napja rendezvénysorozathoz4 kapcsolódva, mert a megyeszékhely életében, a városkép és a városszerkezet átalakulásában markáns változást hozott ez az időszak. 3 HU-MNL-JNSzML-XXIX.21.k.; A gyűjtemény fotónegatív tekercsei jelenleg rendezés alatt állnak, azok digitalizálása még csak részlegesen történt meg. A forrásközlésben e fekete-fehér fényképválogatásra ffv rövidítéssel és azon belül a kép sorszámával történik hivatkozás. 4 Szolnok Napját minden évben szeptember 1-jén ünnepli a város a Pest-Szolnok vasútvonal megnyitására emlékezve, tekintettel a vasútnak a város fejlődésében játszott rendkívül fontos szerepére. A városnapi programok gazdagsága immáron többnapos rendezvénysorozat megtartását is lehetővé teszi. Természetesen a települések fejlődése azóta sem állt meg, elvégre minden lakóhely olyan, mint egy élő szövet: folyamatosan változik. Az évtizedek múltával ezért egyre értékesebbé vált a Hazafias Népfront, és az ÁÉV fényképgyűjteménye, hiszen a mai állapottal összevetve pontosan látható, mi változott és milyen irányban. A fekete-fehér fotókból nem pusztán a településfejlesztési törekvések rajzolódnak ki, hanem annál jóval több: látni rajtuk a politikai rendszerek váltakozását, a közterek formálódását, az ipar és mezőgazdaság átalakítását, a közlekedés fejlődésének korábbi szakaszát. Látni továbbá az első számítógépeket és az összetartó munkahelyi brigádokat, hol és mit vásároltak az emberek és milyen ruhákban jártak, hova mentek szórakozni, kikapcsolódni, vagyis látni a társadalomtörténetet, az emberek életmódjának átalakulását is. Fény kép válogatásunk célja, hogy felvillantsuk a késő Kádár-kor vidéki miliőit, a településfejlesztés jellegzetes vonásait, s ezen túlmenően az itt élők hétköznapjainak, életmódjának fényképeken is megragadható változásait. Éppen ezért a képek bemutatásakor arra törekedtünk, hogy a fotókat rendszerezve, tematikus rendben csoportosítva tárjuk a közönség elé. A tablókhoz egy-egy rövid összefoglaló szöveget készítettünk, melyek azok számára is érthetővé és értelmezhetővé teszik a képeket, akik életkorukból adódóan még nem éltek a 80-as években. Ugyanakkor a tárlat új összefüggések megvilágításával és a részletekben rejlő érdekességek kiemelésével az idősebb korosztály számára is tartogathat meglepetést. Az alábbiakban e témaköröknek megfelelően röviden ismertetjük kiállításunk anyagát, majd pedig a tablókon szereplő képekből adunk közre egy csokorra valót. A terjedelmi korlátokra tekintettel minden fénykép bemutatása nem lehetséges, de igyekeztünk 252
