Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR – CSÖNGE ATTILA – MÁKOS JUDIT – MUCSI LÁSZLÓ – SZABÓNÉ MASLOWSKI MADLEN – SZIKSZAI MIHÁLY – VINCZE JÁNOS FARKAS: A történelem kereke fordult egyet – Településfejlesztés és átalakuló életmód a 20. század második felében
a legérdekesebb és legjellegzetesebb felvételeket kiválasztani, melyek képesek érzékeltetni a képanyag gazdagságát, sokféleségét. Szolnok az újjászülető város: Szolnok 1975-ben ünnepelte első írásos említésének 900 éves jubileumát, ami jelentős beruházásokat tett lehetővé. A városfejlesztés fordulópontja azonban már a '60-as évek elején bekövetkezett.5 A megyeszékhely ipari jellegének erősödésével és a munkahelyek szaporodásával a lakosság száma dinamikus növekedésnek indult, a lakásépítés üteme azonban sokáig nem tudott ezzel lépést tartani. 5 Hegedűs - Tosics 1988 6 Sz. Lukács 1975 7 A szolnoki Széchenyi lakótelep esetében alapvető problémaként merült fel, hogy a beruházás költségvetési megszorítások miatt előbb csúszott, majd az eredeti tervekhez képest csak részben valósultak meg célkitűzései. Az épületek közül az építőipar igényeit kiszolgálva döntően a lakóépületeket húzták fel, jellemzően a lakosságot kiszolgáló infrastrukturális, szolgáltató fejlesztések rovására. Ehhez társult, hogy a várost körülölelő vasútvonalon túli elhelyezkedése miatt alapvetően nehézkes volt az ott élőknek a lakóhely-munkahely-városközpont közötti kapcsolattartás is. Végeredményben alacsonyabb presztízsű lakóhellyé vált, melynek negatív megítéléséből az azóta eltelt évtizedek fejlesztései ellenére is csak nehezen faragott le. Hegedűs - Tosics 1988, 210-211. 8 A Zagyva és az Ady Endre út közötti területen társadalmi munkából és adakozásból született Jubileum emlékpark fái és cserjéi viszont jól ellensúlyozzák a magas épülettömböket. Sz. Lukács 1975,16. 9 Kiállításunkhoz kapcsolódva Szolnok város építészeti örökségéről egy kisfilm is készült Mucsi László és Szabóné Maslowski Madien levéltárosok jóvoltából, mely a levéltár youtube-csatornáján is megtekinthető: https://youtu.be/dMBTTdGglgE (Hozzáférés: 2021.11. 03.) 10 Berti 1978 A döntéshozók ezért a belváros művelődési és kereskedelmi központtá alakítása mellett célul tűzték ki, hogy a városmaghoz közvetlenül kapcsolódó lakóterületeket is kiépítenek.6 Ennek eredményeként születtek meg a Vosztok blokkházai, majd a '70-es évek elejétől a Zagyvaparti lakótelep tízemeletesei. Utóbbiak a sáros-zegzugos Tabán helyén épültek fel, s az akkoriban modernnek számító, iparosított, ún. poligon technológia felhasználásával készültek. Bár egy elavult városrész rekonstrukciója alapvetően pozitív célkitűzésnek számított, e lakótelep esetében utólag már hátrányként értékelték a közművek átépítésének és a szanálások pluszköltségeit. E tapasztalatokból okulva a '70-es évek második felétől már a városszéli Széchenyi lakótelep építése állt a településfejlesztés középpontjában, mellyel párhuzamosan a házgyári technológia térhódítása is megfigyelhető volt.7 A „panelházakkal" alapvetően a korszerű és tömeges lakásépítés volt az építtetők célja, és az esztétikum a tervezéskor nem élvezett prioritást, így a végeredmény sokszor lehangolóan sivár lett.8 A tömeges állami lakásépítések korszaka a közösségi források elapadásával a '80-as évek végére lezárult, s ekkor már, aki csak tehette, magán-, vagy társasház építkezésbe kezdett Szolnokon, elsősorban a felparcellázott Szandaszőlős területén. A belvárosban is jellemzően egyedi, magánerős, telkenkénti átépítésekkel formálódott az elavult lakásállomány.9 „Lenn az Alföld tengersík vidékin": A szocialista állam elsősorban a nagyvárosi lakásépítéseket támogatta anyagilag, így a kisebb községek házainak többsége magánerőből épült.10 Sokan „kalákában", baráti-rokoni összefogással biztosították a munkaerőt. Vidéki 253
