Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: Szolnoki tervek
A könnyűiparnál említsük meg a nagy múltú fafeldolgozó ipart. Az első szolnoki fűrészüzemet az 1860-as években létesítették. Eredetileg a Tiszán leúsztatott fenyőrönköket dolgozták fel épületfává. Az üzem a város déli részén mintegy 8 katasztrális holdon helyezkedett el. A telepítéskor az üzemet évi 25 000 köbméter rönkfa feldolgozására létesítették. Ezeket a rönköket kezdetben ökrökkel és lovakkal húzatták a partra, később a Tiszától az üzemig keskenynyomtávú vasutat létesítettek már 1878-ban. A századfordulón naponta 30-40 köbméter rönköt vágott fel az üzem.9 9 Fatelepek létesültek még Tiszafüreden, Abádszalókon, Tiszasülyön, Fegyverneken is, de a feldolgozás legjelentősebb központja továbbra is Szolnok maradt. 10 Bakai Gyula fatelep tulajdonos 1921-ben kérelmet nyújtott be, hogy a Tószegi úton őrlőmalmot létesíthessen. A háború utáni infláció és a gépek magas beszerzési ára miatt azonban az építkezést elhalasztotta. A mai Véső úton lévő egykori malomépület valaha a Bohn család tulajdonát képezte. A Bohn Gőzmalom Rt. a város gazdasági szempontból előnyös helyén, a vasút és az állami főút mellett - közel az állomáshoz és a fűtőházhoz - építette fel a malmot. 1931-ben azután a tulajdonukban lévő ingatlan nagyrészét eladták Szolnok városnak, hogy a területen házakat és utcákat alakítsanak ki. A Dohánybeváltó 1864-ben, a Téglagyár 1910-ben létesült. A cukorgyár 1914-ben kezdte meg működését. A telephely kiválasztásában nagy szerepet játszott a víz közelsége. Nagy tömegű nyersanyagból viszonylag kis terjedelmű készterméket állítottak elő. A gyár a megye területéről 5-6000 holdról vásárolta fel a répát. A cukorgyár indulásakor naponta 120 vagon répát tudott feldolgozni. A malomiparról már többször szóltunk. A 19. sz. második felében megyénkben is elterjedtek a korszerű gőzmalmok. A megye első gőzmalmát 1866-ban építtette a Scheftsik család Szolnokon. A gőzmalmok nemcsak nagyobb kapacitással működtek, de fontos újítás volt, hogy malomkövek helyett hengerszéket alkalmaztak bennük, ami az őrölt lisztet finomabbá, tisztábbá tette. A gőzmalmok megjelenése eredményezte, hogy a hajómalmok száma fokozatosan csökkent; 1890-ben már csak 3 hajómalom kelepelt Szolnokon. A századfordulón Szolnokon már 12 olyan gyáripari jellegű üzem volt, amely 20-nál több munkást és alkalmazottat foglalkoztatott. A19. század utolsó harmadától az építkezésben jelentkező igényekkel összefüggésben sorra alakultak a téglagyárak. Közülük legjelentősebbek a szolnoki, kunszentmártoni és a tiszaföldvári. A malmok mellett ezek jelentették a nagyobb ipari üzemeket az első világháborúig. A terveken is megjelennek ezek a gyáregységek. A Hungária Gőzmalomnak (mely 1905- ben leégett) csak a lisztraktáráról maradt fenn terv. A Winkler testvérek és Polgár nevű cég gőzfűrész telepének viszont megmaradt a terve. A Vígh Gyula által üzemeltetett hasonló vállalkozásnak csak az üzemi épületét ismerjük. Ugyancsak megtekinthetjük a Szolnoki Egyesült Gőzfűrész és Őrlőmalom Rt. terveit, melynek felépítését a későbbi papírgyár helyére tervezték 1907-ben. Említésre méltó még Grósz Betti Abonyi úti gőzmalma (később Szüle-malom néven említették), melynek tervét 1908-ban nyújtották be. (Az épület a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolától nyugatra állt). Ugyanebben az évben épült a Neugebauer malom a Tomory úton (a Mártírok útja és Indóház utcák egykori elnevezése) és Vígh Gyula malma, illetve Steiner György téglaégetője,10 de ekkor alakították át a Háy Jakab féle malmot is. 231
