Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: Szolnoki tervek
Nagy valószínűséggel a megyeszékhelyen a Magyar-Amerikai Petróleum Rt. jelent meg először benzinkútra vonatkozó ajánlatával. A város vezetéséhez az 1924. év végén eljuttatott ajánlatuk szerint a benzinkutat az akkor modernnek számító Gilbert & Barker típusú szivattyú technikával szerelték fel. A vaskos levélcsomóban elküldött prospektusok szerint ezeket az „üzemanyag töltő kutakat" használták már a világ számos országában az Amerikai Egyesült Államoktól az arab országokig. A cég magyarországi képviselői referenciaként (vagy a nyomaték kedvéért) leírták: ilyen benzinkutat létesítettek Horthy Miklós fővárosi autógarázsánál is, és a kormányzó teljes mértékben elégedett volt a munkájukkal. Sőt a társaság tervei mellékleteként még azt is bemutatta, hogyan történik a tartály töltése és a benzin felvétele a gépkocsiba. Azt nem tudjuk, hogy a kormányzónál végzett jó munka hatott-e a város döntéshozóira, de végül engedélyezték a kút megépítését és 1925. november 23-án használatbavételi engedélyt is adtak. A mellékelt helyszínrajzok alapján úgy tűnik, a tartályt és a szivattyút a város legforgalmasabb pontján, az egykori Tiszavidéki Hitelintézet előtt alakították ki. Nehéz a helyét lokalizálni, mivel az épületet is lebontották, a környék is jócskán megváltozott. A szolnokiak által „Fehér Háznak" ismert, egykor pártháznak otthont adó épület mellett állhatott a bank épülete, de most út vezet a helyén. A Magyar-Amerikai Petróleum Rt. által létesített kúttal egy időben a Pannonia-Petra Ásványolaj Forgalmi Rt. is nyújtott be kérelmet ilyen célból. Ok az egykori Nemzeti Szálló (ma CIB és Raiffeisen Bank) elé terveztek egy töltőállomást. Ezután gomba módra megszaporodtak a városban a benzinkutak. Egy évtized múlva számuk elérte a fél tucatot. A tervek között több bank és biztosító épülete is feltűnik. Mindezek a megélénkülő pénzügyi és hitelélet bizonyítékai. 1905-ből származik az Első Magyar Általános Biztosító Társaság szolnoki épülete.11 1906-ból került elő az Osztrák-Magyar Bank szolnoki fiókjá11 Három szintes, tetőtér beépítéssel kialakított épület. Jellegzetes, magas manzárd tető alatt kiugró párkány zárja le a főhomlokzatot. 2-5-2 tengellyel tagolt homlokzata van. Az épület tervezője a Kármán Aladár és Ullmann Gyula építész iroda volt. Ullmann Gyula (1872-1926) oklevelét 1894-ben, a M. Kir. József Műegyetemen szerezte. Tanulmányai befejezése után röviddel, 1895-ben társult Kármán Géza Aladárral. Kármán Géza (1871- 1939) 1893-ban Münchenben szerezte diplomáját, Németországban majd Párizsban dolgozott. Hazatérése után társult Ullmann Gyulával. Ullmann egyébként a Magyar Építész és Iparművészeti Rajzolók Egyesületének is elnöke volt. 1906-tól a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának, valamint az Országos Középítési Tanácsnak is tagja. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde műszaki tanácsosa volt, valamint a Középítési és Képzőművészeti Bizottságban működött közre. Kármán Aladárral közösen számos budapesti bérházat, üzletházat, villát, valamint néhány vidéki kastélyt, szanatóriumot és árvaházat tervezetek. Két igazán kiemelkedő kiállításon is szerepeltek, egyrészt az 1896-os Millenniumi kiállításon, valamint az 1907-es Pécsi Országos Kiállításon. Budapesten kívül még több magyar városba - Békéscsaba, Gyula, Kaposvár, Miskolc, Pécs, Szeged, Szolnok, Szerencs, Vác - is készítettek terveket. A közel húsz éves fennállása alatt a Kármán és Ullmann iroda építészeti tevékenységében több korszak különíthető el. Kezdetben a közös irodaalapítást követő néhány évben épületeiken még a historizáló formajegyek domináltak, például: millenniumi kiállítás francia vendéglője (1895- 1896); gelsei Guttmann Vilmos villája (Budapest, I. kér., Hunyadi János út 2., már nem áll); Lord Adolf (Budapest, I. kér., Vérmező út 6.) és Rótt Jakab (Budapest, VI. kér., Zichy Jenő u. 3.) bérházai. Kronológiai szempontból a következő épületük, az egykori Pesti Izraelita Nőegylet leányárvaháza, amelynek homlokzatán és belső tereiben (Budapest, XIV. kér., Uzsoki út 29/Róna utca 196.) már felfedezhetőek a bécsi szecessziós stílushoz hasonló szerkezeti megoldások és díszítő elemek. Az építészpáros ez utóbbi, a bécsi szecesszió, főképp Otto Wagner és Joseph Maria Olbrich munkásságának, a bécsi szecessziós stílusnak a követőjeként vált ismertté Magyarországon. A Pécsi Országos Kiállításon és Vásáron is ebben a stílusban tervezték a Textilcsarnokot és dr. Glass Izidor Hygiéniai pavilonját. Egy újabb periódust képeznek már a Duna parttól távolabb eső Weiss- 232
