Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - BÉRES MÁRIA – BOJTOS GÁBOR: Zsidó kitelepítettek Tiszaföldváron (1951–1953)
Reich Jenő 1881. március 15-én született Budapesten. Szülei: Adolf (1838-1915), zsinórgyáros és Márkus Rozália. 1914-ben megházasodott, nejétől, Neiger Ilonától azonban 1919- ben elvált. Második házasságáról és gyermekeiről csak az adatlapból értesülhetünk, ezek szerint ők Palesztinában éltek, ahová Reich is tervezett kiutazni („útlevél iránti kérelme folyamatban van"). Reich édesapja, Reich Adolf 1868-ban alapította cégét, mely az elkövetkező évtizedekben az ország legnagyobb zsinór-, szalag-, gomb- és paszománygyárává nőtte ki magát. Készítettek „mindennemű fonott paszomány- és zsinórárut, magyar zsinórokat és sujtásokat a legdíszesebb kivitelben, úgynevezett rövidáru-czikkeket, szalagot, csipkét, női díszeket, a kereskedelem számára". Gyártottak zsinórzatokat a katonaság, csendőrség és a vasúti alkalmazottak részére, de ők „jártak el a kultuszkormánynál, hogy tegye kötelezővé a nemzed öntudat és érzés fejlesztését szolgáló magyar zsinórzat viselését". Az alapító 1915-ben bekövetkezett halála után fiai, Reich Jenő és Reich Aladár (1884-1952) vezették „apjuktól tanult szakértelemmel, odaadással és szorgalommal a ma már európai színvonalra emelkedett vállalatot, amelynek gyártmányai, ahova csak eljutnak, a magyar kéz munkáját dicsérik".75 75 Honi Ipar, 1905. július 1.13-14., Magyar Kárpitos Ipar, 1937. október 1. 4., Textil, 1928. szeptember 8. 26. 76 Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület 77 HU-MNL-JNSzML-XXIII.4.-3270-241/1951 A testvérek a gyár hozamának „tekintélyes" részét szociális és karitatív célokra fordították. Reich visszaemlékezése szerint a gazdasági válság évei alatt „a gyár területén a sajátomból konyhát állítottam fel ahol egy száz öreg, beteg és keresett képtelen munkáscsalád részére ingyenes ebédet adtam", míg 1942-1943 folyamán „a munkaszolgálatosokat közel 100 000 pengő értékben ruhaneműekkel és készpénzzel segélyeztem". 1943 januárjában Stern Samu, a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája és a Pesti Izraelita Hitközség elnöke mondott köszönetét a testvéreknek példás áldozatkészségükért, „amelyet Önök a mai nehéz időkben felekezetűnk sorsüldözött tagjai, a zsidó törvények áldozatai iránt s a legutóbbi hónapokban különösen a munkaszolgálatosok ruhaellátása javára tanúsítanak”. 1943. április 16-án a Pesti Izraelita Hitközség Fiúárvaházának templomának elöljárójává avatták Reich Jenőt. A beiktató beszédben Fürst György alelnök többek között az alábbiakat mondta: „Reich Jenő a magyar zsidó filantrópia, az ősi emberszeretet hitvallója és apostola. Nemes, tiszta lélek, jóságos szív. Mint ember a legkiválóbb, legönzetlenebb magyar zsidó vezérférfiak egyike. [...] Reich Jenő élete a társadalom, a felekezet, az emberiség szolgálatában telt el. Az ő jelszava volt: Mindent másokért! Mindent a többiekért! Mindent a szegényekért! Mindent az elesettekért! És amikor ezzel a jelszóval bevonult a mi templomunk oltára elé, mi azt kiáltjuk feléje: Testvér, Isten hozott körünkben! Légy a mi példaképünk és legyen a Te életed, a Te működésed, szíved és lelked ragyogó példa előttünk és az egész magyar zsidóság előtt!" 1943 októberében - mint az Omike76 Tanoncotthonok elnökének -mondott neki köszönetét az egyesület főtitkára a pénzbeli és ruházati támogatásért, hozzátéve, hogy „amit a zsidó ifjúság ezen értékes rétegének megsegítése érdekében m.t. Elnök Ur cselekszik, olyan érdem, amelynek következménye nem lehet más, mint a mindenható Isten dus áldása". 77 205
