Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - BÉRES MÁRIA – BOJTOS GÁBOR: Zsidó kitelepítettek Tiszaföldváron (1951–1953)
A háború előtti és alatti tevékenységéért öccse, Aladár és neje,78 a számtalan zsidó életet megmentő Józan Vilma Krisztina (1910-1994)79 kapott emléktáblát az egykori gyár falán - Reich Jenőről nem emlékeztek meg.80 78 Reich Aladárt Mezőberénybe telepítették ki családjával együtt. 1952. március 15-én tisztázatlan körülmények között - az anyakönyvben „vészes vérszegénység" szerepel - hunyt el Békéscsabán. 79 Reich Aladárról és Józan Vilma Krisztináról: M.B. 1991; Józan Vilma Krisztina 1994-ben megkapta a Világ Igaza kitüntetést. Lányuk könyvet írt életükről. Reich 1994 80 Az épület lebontása miatt ma a Budapesti Zsidó Hitközség épületének falán látható az emléktábla. 81 ÁBTL 2.5.6. (04320/1951.); Esetét részletesen feldolgozta Dombi 2020,106-112. 1951. június 4-én érkezett meg a kitelepítési határozat Reich Jenő, Merélyi László és felesége (lásd Mezey László esettanulmányánál!) részére. Reich 1951. június 6-án, még Budapesten írta mentesítési kérelmét. „Az [...] orvosi bizonyítvány szerint állandó orvosi kezelésre szoruló, egyedülálló öreg ember vagyok, akinek a kijelölt községbe való költözésem lehetetlenné teszi ellátásomat, mert hiszen én magam már koromnál és törődött testi állapotomnál fogva munkaképtelen vagyok, akinek szüksége van segítségre. [...] becsatolom Kókai Ilona tápióbicskei lakos befogadó nyilatkozatát, amelyet a községi Tanács láttamozott [...]. Kötelezően kijelentem, hogy [...] e hó 7-én, csütörtökön leköltözöm Bicskére és csütörtök estig elhagyom a fővárost. Tudomásom van egyébként arról, hogy a Budapesti Izr. Hitközség Chevra Kadisa osztálya kérelmemre hajlandó engem valamelyik vidéki szeretetotthonába befogadni, minthogy koromnál, és törődött állapotomnál fogva gondozásra szorulok. Ezen kérelmem elintézése és szeretetotthonba való elhelyezésem pár napon belül elintézést fog nyerni. Legyen szabad még utalnom arra, hogy bár gyár tulajdonos voltam, de mindég a legnagyobb közösségi és szociális érzéstől áthatot egyénként tettem meg kötelességemet embertársaim iránt." A kérelem sikertelensége okán másnap, június 7-én Tiszaföldvárra vitték Reich Jenőt, aki június 18-án új kérelmet írt, ezúttal a Szolnok Megyei Tanácsnak címezve. Egészségügyi problémái mellett hivatkozott apolitikusságára, terv- és békekölcsön jegyzéseire, karitatív tevékenységére és a tápióbicskei befogadó nyilatkozatra - mindhiába. 1951 őszén engedélyt kapott, hogy a Nyíregyházi Izraelita Szeretetotthonba távozzon. Rosenberg Ödön (1886-1965)81 Foglalkozása üveg- és porcelánkereskedő Kilakoltatási cím VII. Rumbach Sebestyén u. 6. A befogadó Sipos Gyula „feketéző, spekuláns", Tiszaföldvár, Kossuth Lajos út 63. 1886. november 20-án született a Fejér megyében található Aba (Sáraba) településen. Szülei: Izsák, kántor és Grünfeld Fáni. 1912. július 28-án vette feleségül a balassagyarmati Féderer Ilonát (1888-?). Rosenberg kereskedelmi alkalmazottként dolgozott, majd 1932-ben megalapította üveg- és porcelánkereskedését. Üzletét 1949-ben államosították. Az 1951. június 6-án írt panaszlevelükben kiemelték a téves névhasználatokat: „Rosen feld névre szól, holott az én vezeték nevem Rosenberg, míg a feleségem neve nem Singer Antónia, hanem Eéderer Ilka". A tévedés azonban nem teljes, tudván, hogy felesége édesanyját tényleg Singer Antóniának hívták. Talán ennek a felismerésnek is köszönhető, hogy nem a ha206
