Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - BÉRES MÁRIA – BOJTOS GÁBOR: Zsidó kitelepítettek Tiszaföldváron (1951–1953)
Jelen írásunkban azonban csak a Tiszaf öld várra kitelepített zsidó családokról szólunk. A településre került összes kitiltott család részletes bemutatására egy későbbi munkában kerül sor. Tanulmányunkban először felvázoljuk a kitelepítés intézményét, bemutatjuk az 1951- es fővárosi kitelepítéseket, szólunk a korabeli Tiszaf öld várról és közreadunk számos esettanulmányt. A kitelepítés „intézménye" „A zsidóság deportálását, majd elpusztítását követte a svábok kiűzése (1946-47), ezt azután a régi középosztály adminisztratív megsemmisítése (1949-53), a városból vidékre való telepítés, majd jött a falusi vezető réteg, a gazdagparasztság tönkretétele, sőt internálása (1951-53), majd az ún. munkásarisztokrácia, azaz a tehetős, jól képzett munkásság megalázása, ellehetetlenítése (1951-56). Minden esetben: kollektív felelősség, kirekesztés. Egy-egy etnikai, vallási, társadalmi csoport kollektívfelelőssé tétele a társadalmi bajok - szegénység, »igazságtalanság« stb. - miatt. Kelet-Európa - és így Magyarország - 1938-56 közötti történelmében így találtunk rá a »kirekesztések« folyamatos alkalmazására, amely politikai eszköz érvényesült mind a kapitalista, mind a szovjet rendszerben. És amely érvényesült mind a diktatúrában (Németország, Szovjetunió), mind a polgári demokráciában (Csehszlovákia)."6 Glatz 2006 Bojtos 2017 Dessewffy - Szántó 1989, 50-52. Rátki 1981 Magyarország 1945 után - a közép-európai térség országaival együtt - a szovjet érdekszférába került, és a megszállással együtt láthatóvá vált a kommunista diktatúra represszív rendszere. A „málenkij robot",7 az internáló- és kényszermunkatáborok, a kitelepítés és a deportálás a térség összes államában megfigyelhető.8 A magyarországi német lakosság kitelepítése, a magyar-csehszlovák lakosságcsere és a háborút követő tömeges menekülések több százezer embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására. A hidegháború egyre forróbbá válása és a titói Jugoszláviával elmérgesedett viszony miatt 1950 tavaszán nemcsak a nyugati és déli határszakaszon hoztak létre egy 15 km szélességben húzódó határsávot, hanem a Hortobágyon létrehozott „zárt" táborokba telepítették e területek „belső ellenséges elemeit". A budapesti kitelepítés okai Az állampárt 1951 februárjában tartotta II. kongresszusát. A januári moszkvai találkozó következményeként szinte háborús légkörben „követelték a túlfeszített iparosítást és hadseregfejlesztést", és ennek lett következménye „a volt uralkodó osztályok tagjainak kitelepítése Budapestről és a vidéki városokból".9 Dessewffy Tibor és Szántó András a kitelepítés okait így foglalták össze: „Az 1951-es év késő tavaszán meginduló kitelepítést életre hívó motívumok között a legelső helyen álltak az új ural184
