Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: A felvidéki reformáció mártírja és az „Alföld megnyomorítója”? (Egy császári hadbiztos azonosításának problémái 1685/87-ben)
Mercy és Heissler csapatai április 24-re virradóra Szegednél lerohanták Ahmed szerdárpasa és Thököly Imre gyülekező seregét. A siker nyomán erőik java fokozatosan a Buda ostromára készülő hadsereghez csatlakozott, ám Weber már május 8-án továbbította az uralkodó és a Haditanács rendeletét a két megyéhez. Eszerint „a szolnoki végházban maradandó 750 ember egy Oberstleutnant [t.i. alezredes] parancsnoksága alatti intertentiojokról" Heves, valamint Pest-Pilis-Solt vármegyéknek kell gondoskodni, „...minden portió után egy-egy garas limitaltatott dietim [t.i. naponta], kenyerek pediglen itt lévő [t.i. szolnoki] profontházbúl administráltatik."16 Május 27-ig Pest-Pilis-Solt vármegye is megkapta Weber levelét, és mivel a király dekrétumát a komisszárius még valójában nem is kapta kézhez, elhatározták, hogy a katonai zsarolások miatt Szolnokra követséget küldenek, és a nádornak is levelet írnak.27 26 Sugár 1987,136. 27 Borosy 1985, 46. (2206. regeszta.) 28 Papp 2018,141. 29 Szilády - Szilágyi 1863, 24., 37-38. 30 Lásd a mellékletet! 31 Weber életrajza alapvetően máig saját négy könyve utalásain, illetve a vele szemben eléggé elfogult Rezik János: „Theatrum Eperiense anno 1687 erectum seu laniena Eperiensis" c. munkáján alapul. (Legújabb kiadása: Liptószentmiklós, 1931.) A 19. század második felében és a 20. század elején ezeket számos szerző idézte, de több részlete tisztázatlan, sok dátum vitatott, vagy elírt. Ezek között a legismertebb Magyary-Kossa 1931.316— 321., 363-365., 426.; Összegezte az adatokat Bubryák 1995; Bubryák 2003; A szlovák irodalomban kiemelkedik Anton Bartunek 1984-es kismonográfiája, legújabban pedig a „Lectio Principium" szlovák kiadása: Brodnanská - Kozelová - Juríková 2019, 6-15.; Sajátos Lengyel Júlia cikke, amely több vitatható megállapítást is tartalmaz. Lengyel 1995 Elgondolkodtató, hogy egy 1686 májusából megmaradt kimutatás szerint Debrecen város vezetői februártól kezdődően többek között Szolnokra is teljesítettek különféle élelmiszer-szállításokat (bor, gabona), amiben nyilván a hadbiztosnak is szerepe volt.28 Ezt követően a Weberrel kapcsolatos információk megfogytak, bár elvétve később is említették, így 1687-ben Nagykőrösön feljegyezték, hogy: „Szolnokban tavaly Szeged megvétele után [t.i. október vége után] Veber comissarius vesztette oda a szegénységnek 46 ökrét és 10 szekerét."29 Végül Szolnokról 1687. április 18-i dátummal ismert egy hagyatéki leltár, amely az akkor már elhalt(!) Weber Dániel ingóságait vette számba. A hagyatékban a magyar és német tárgyak mellett török eszközök is előfordultak. Még érdekesebb azonban az öt, német nyelvű lutheránus könyv, amely egyértelműen a felekezeti hovatartozásra utal.30 De honnan is származott Weber hadbiztos? Pillanatnyilag úgy tűnik, a személye nagy valószínűséggel azonosítható. A nyomok a Felvidékre, Eperjes szabad királyi városba vezetnek. Egy eperjesi nagypolgári család a 17. században Eperjes a Kelet-Felvidék történetében mindig is fontos gazdasági, vallási és kulturális központnak számított, tehetős szász-magyar polgárai közül pedig többen is országos jelentőségű szerepet játszottak. így Weber János gyógyszerész, Eperjes főbírája is kora egyik legtehetségesebb, legsokoldalúbb személye volt,31 ám családjának mégis tragikus sors adatott. 16
