Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: A felvidéki reformáció mártírja és az „Alföld megnyomorítója”? (Egy császári hadbiztos azonosításának problémái 1685/87-ben)
Weber János valószínűleg 1612-ben született egy Pozsony környéki kis faluban, Terlingben.32 Az évszámot egyik műve, az 1662-ben megjelent „Janus Bifrons..." egyik metszete is igazolja. Családjáról, szüleiről nem sokat tudunk, talán iparosok voltak, de a jelek szerint tehetősebb, az olvasás és a műveltség szerepét felismerő emberek.33 Iskoláiról semmi nem ismert, de írásai szerint külföldön is többször megfordult. így meglátogatta a nagy német református egyetemi városokat, és járt Wittembergben is. Nem tudni pontosan, hogy tanult-e külföldön, de jó teológussá és kiváló orvossá, főleg gyógyszerésszé képezte magát. Bizonyára tudatosan döntött a gyógyszerészi foglalkozás mellett, ami nagy presztízzsel rendelkezett. Művelői a közösség, a patrónusok bizalmát élvezték, gyakran választották meg őket városvezetői, követi posztokra. Jó megfigyelő képességét 1631 táján itthon is kamatoztatta, amikor - egy nagyobb alföldi város patikussegédeként - pestisjárvány szemtanúja volt.34 32 Tardy Lajos szerint viszont a bajorországi Thierlingből származott, ám ez a véleménye nem vált elfogadottá. Tardy 1982. 75-83.; Bubryák 1995, 335. 33 Erdős 2017 34 Magyary-Kossa 1931, 316-317.; Lengyel 1995, 26.; Erdős 2017, 464. 35 Lengyel 1995, 26. 36 Westonia a Weston angol főúri család katolikus ágából származott, élete nagy részét Habsburg alattvalóként Csehországban élte le. A család anglikán tagjai utóbb Portland grófjai voltak 1665-ös kihalásukig, így a későbbi Portland hercegi házhoz már nem volt közük. 37 Magyary-Kossa 1931, 318.; Lengyel 1995, 26.; Bubryák 1995, 335-336. Elismert szakmai tudása mellett, humanista műveltséggel, kiváló tárgyaló képességgel, udvarképes modorral rendelkezett. Három nyelven írt és beszélt. Később is fenntartotta külföldi kapcsolatait és neves tudósokkal, egyetemekkel levelezett, nem egyszer vitába is bocsátkozott velük. A politikai életbe fiatalon, alig 23 éves korában már bekapcsolódott. Eperjes városa diplomáciai megbízatással előbb Bécsbe, majd Prágába küldte. Megnyerő modorával hamarosan kedvelt társasági ember és sikeres tárgyaló fél lett, bejáratossá vált az udvari körökbe, sőt meghívták egy fiatal főhercegek tiszteletére rendezett színi előadásra is.35 1639-ben kapta meg az eperjesi polgárjogot, és már ebben az évben a városban gyógyszertárat nyitott. Még Bécsben, az udvarnál ismerkedett meg első feleségével, Breithaupt birodalmi ügyvivő özvegyével, Low Johanna Erzsébettel, a Westonia néven ismert Jane Elisabeth Weston of Roxwall (1581 —1612)36 költőnő lányával, akivel 1643-ban lépett házasságra. Rövid, alig négy évig tartó frigyükből egyetlen, korán elhalt fiú született, és gyermeke után 1647-ben az édesanya is elhalálozott. Sírjánál Dürner Sámuel eperjesi lelkész, későbbi rektor mondta a búcsúbeszédet, amit nyomtatásban is kiadtak (Christlicher Leich- Sermon... zum Ehren... Johanna Elisabeth geboren Löwin).37 Korábbi tapasztalatai és az 1644/45. évi nagy pestisjárvány hatására orvosi könyvet írt a betegség gyógyításáról és az egészség megőrzésének módjairól. Ez 1645-ben jelent meg Bártfán, „Amuletum, azaz: Rövid és szükséges oktatás a Döghalálról" címmel, majd még ugyanebben az évben szlovák/cseh, 1646-ban pedig német nyelven is kiadták. Politikai karrierje is ekkoriban indult el. Már 1645-ben a helyi tanács tagjai közé választották, majd 1648-ban az öt felvidéki szabad királyi város (Pentapolitana) képviseletében utazott ki Bécsbe, ahol részt vett Szelepcsényi püspök audienciáján. Szelepcsényi György (1595-1685) III. Ferdi- 17
