Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: A felvidéki reformáció mártírja és az „Alföld megnyomorítója”? (Egy császári hadbiztos azonosításának problémái 1685/87-ben)
megyei községek nagyobb mennyiségű gabonát, igás és hátas lovakat biztosítsanak. Február 13-án Básty László megyei pénztárnok több községgel együtt Fülöpszállást, Szabadszállást és Halast is felhívta, akik Semsey András ónodi kapitány hadai eltartására voltak kijelölve. Mivel még semmit nem adtak, sok fáradságába került Semseyt visszatartani, hogy katonáit rájuk küldje. Az aránytalanságok miatt azonban Mercy hajlandó volt a kiegyezésre, így száz tallér bírság mellett minden bírónak Szolnokra kellett mennie az adók arányos felosztására.20 20 Nagy 1926,128. 21 Bálintné 1989,116-117.; Heves megyétől Mercy havi 1.300 köböl (5.200 mérő) búzát, 6.500 köböl (26.000 mérő) árpát követelt, ami 3.900 ft-tal volt megváltható. Sugár 1987,100. 22 Szederkényi 1891,175-177.; Sugár 1987, 92-93. 23 Sebők 1880,193. 24 Szederkényi 1891,180-181. 25 Győrffy 1925, 202. Heves megye települései sem jártak jobban, a vármegyének 1685 végére a 80-ból mindössze három adóképes települése maradt. Az adott helyzetben a közgyűlés a megyére eső 17.660 rft katonai ellátási pénzt Gyöngyösre, Poroszlóra és Mezőtúrra vetette ki.21 így Mezőtúr elöljárói, nemes Polgár János és Kökény György is a lakosság siralmas helyzetét igazolták. „In anno 1685. ő felsége Merssy Generálra bízatott hadaknak legelső városunkra való jövetelekor esett karaink lajstromát, Veber Daniel comissariusságában már Szolnokba bemutatván, több 22 ezer frt kárnál volt. Azon hadak méneseinket a templom kerítésére behajtván, ott szorongattatott. Kinek minemű kivántatott, minden pénz nélkül vitték. Szivünk keserűségére csak egy napra is levágtak ötven jármos ökröt. Mikor a hadak kimentek, kinek egy, kinek négy ökrét, házabeli élelmével megrakták és elvitték. Egész télen át vízimalmunkon őröltek, a mi ökreinken szállították Szolnokba a lisztet, számtalan ott is veszett. Az onodiak a Tisza mellett Egerbe száznégy tallér adót vivő emberünket elfogták, s a pénz oda veszett. Ma is commendans urunk szolgálattya alól ökrünk, szekerünk és emberünk ki nem szakad."21 1686. január 27-én a gyöngyösiek is megalkudtak Weberrel, 35.000 ft mellett biztosítékul három túszt adva Szolnokra. Ha pontosan fizetnek, akkor pártfogást ígért a fővezér, sőt szabad járást-kelés biztosítását. Bor szintén adható volt pénz helyett, akóját nyolc ft-tal számítva. E szerződés egyik pontja szerint senki sem hozhat bort Gyöngyösre, kivéve a jászokat.23 De ők sem jártak jobban a szerződéssel. Gyöngyös a zaklatások miatt I. Lipóthoz fordult, aki még április 18-án utasította a vármegyét és a katonai parancsnokokat, óvakodjanak a várost több teherrel illetni, mint ami reá esik. Ez nem sokat segített, mert májusban Heissler tábornok ezer ft sarcot vetett ki rájuk. Heves megye május 27-én írt a nádornak és a hadbiztosnak, hogy: „e megyében csak [...] Gyöngyös és Berény van még oly állapotban, hogy a terheket annyira-mennyire viselni képes, a többi falvak elpusztultak az iszonyatos állapot súlya alatt."24 Ebben a helyzetben mind általánosabbá vált a lakosság menekülése, a települések elhagyása. Válaszul Weber Szolnokon, 1686. április 2-án felhatalmazta Karcagot, hogy az adó elől elszökött lakosokat az országban kereshessék, „vadászhassák" és erővel is hazavihessék.25 15
