Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége
mesterséget. Világnézetét azonban kevésbé az oktatási intézmények, sokkal inkább édesapja formálta. A rendelkezésünkre álló szűkszavú beszámolók alapján Kácsor Antal alakja a régi munkásmozgalmi harcosok prototípusaként rajzolódik ki. A 20. század elején kapcsolatba került a munkás- és szakszervezeti mozgalommal, majd 1903-ban Budapesten a Kerékgyártók Szakszervezetének vezetőségi tagja lett. Egy évvel később Egerben már a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének egyik alapítója volt. Mivel önálló iparosként csak rövid ideig tevékenykedett és hamarosan a vasútnál helyezkedett el, 1907-től a Vasutasok Szakszervezetében folytatta mozgalmi munkáját.21 Ezirányú tevékenységének csúcspontját 1919 jelentette. Kácsor Ferenc interpretációja szerint apja előbb Füzesabony község, majd az Egri járás direktóriumának elnöke lett.22 Más források szerint azonban az Egri járási tanácsnak „csak" az alelnöke volt.23 Ezért a Tanácsköztársaság bukását követően fegyelmivel eltávolították a vasúttól, sőt a társadalmi rend erőszakos felforgatásáért kétévi börtönbüntetéssel is sújtották, amit Állampusztán kellett letöltenie.24 Szabadulása után Budapest különböző gyáraiban dolgozott és az 1940-es évek végén vonult nyugdíjba. 21 A Vasutasok Szakszervezetéről bővebben lásd: Bassa et al. 1976, 688-689. 22 HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Kácsor Ferenc önéletrajza. 1964. január 13.) 23 Bán 2011, 231.; Vö: Az Egri járási tanács ülése. Egri Vörös Újság, 1919. július 10. 2. 24 HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Kácsor Ferenc önéletrajza. 1964. január 13.); Egy 1958-as kérdőíven Kácsor úgy nyilatkozott, hogy apját lázításért és a fennálló rend erőszakos felforgatásáért kétéves fogházbüntetésre ítélték, amit Allampusztán volt kénytelen letölteni. HU-MNL-JNSzMLXXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Régi munkásmozgalmi elvtársak kérdőíve. 1958. január 31.) 25 Uo. (Kácsor Ferenc önéletrajza. 1964. január 13.) 26 Uo. (Kácsor Ferenc önéletrajza. 1968. október 9.); A Tanácsköztársaság bukása után a politikai foglyok és családjaik támogatása gyakorlatilag folyamatos volt. 1919-ben a bécsi emigráció a saját létfenntartására, valamint az ellenforradalmi rendszer bíróságai elé került kommunisták és más üldözöttek perköltségének fedezésére létrehozott egy segélyalapot. A segélyezés illegálisan működött. A Kácsor által említett Nemzetközi Vörös Segély 1922-ben, a Komintern kezdeményezésére alakult meg. Egy évre rá a szervezet magyarországi szekciója is létrejött. A magyar politikai rendőrség szerint ez a karitatív álca mögött a szovjet kormányzat érdekeit szolgálta, ezért kommunista befolyás alatt álló szervezetként kezelték. Müller 2017, 42-43.; Vö: Bassa et al. 1976, 381. 27 HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Kácsor Ferenc beszámolója munkásmozgalmi tevékenységéről. 1971. október 20.); Landler Jenő (1875-1928) ügyvéd a századelőtől a magyar munkásmozgalom egyik kiemelkedő alakja volt. A Magyar Vasutas Szövetség jogtanácsosaként és a szocialista vasutasok ügyvédjeként vált ismertté. Az 1904-es vasutassztrájk vezetői ellen indított per idején politikailag is fellépett a sztrájkolok védelmében, később maga is több sztrájk szervezésében részt vett. 1908-tól a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja volt. 1918-ban sztrájk szervezéséért letartóztatták. 1919-ben nagy szerepe volt a Tanácsköztársaság létrehozásában, a Forradalmi Kormányzótanácsban belügyi és kereskedelmügyi népbiztosként tevékenykedett, illetve a Vörös Hadsereg Főparancsnokaként is szolgált. Kenyeres 1969b, 24-25. és Kácsor Ferenc visszaemlékezése szerint apja Állampusztán eltöltött raboskodása idején édesanyja „emberfeletti küzdelmet folytatott hét gyermeke eltartásáért."25 Ezekben az években csupán a Vörös Segély nyújtott némi segítséget a családnak.26 Apja üldöztetése és a nélkülözés önmagában magyarázhatná, hogy az ifjú Ferenc maga is fogékonnyá vált a szocializmus eszméi iránt. Ennél azonban többről volt szó. Egy 1971-ben készült beszámolója szerint apja tudatosan nevelte őt és hamar bevezette a munkásmozgalmi körökbe. 1912- ben mindössze 7 évesen hallhatta Landler Jenő felszólalását a Vasutasok Szakszervezetének kongresszusán és Bokányi Dezső egy előadásán is részt vehetett. Ezekre az összejövetelekre apja vitte magával.27 A Tanácsköztársaság idején Egerben maga is csatla148
