Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége
kozott a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségéhez.28 Emlékei szerint a marxizmus elméletével is édesapja hatására ismerkedett meg. 19-20 éves korában az ő ajánlására kezdte tanulmányozni Kari Marx műveit, elsősorban A tőkét, míg marxista-leninista ismereteinek túlnyomó részét a későbbiekben önképzés útján, szorgalomból sajátította el.29 Egy 1930-ban készült csendőri jelentés is kiemelte, hogy az akkor asztalossegédként dolgozó fiatalember feltűnően sokat olvas, illetve rendkívül jó kommunikációs képességekkel rendelkezik.30 Hatos 2021, 80. és 97.; Bokányi Dezső (1871-1940) eredeti szakmája kőfaragó volt. 1894-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagjaként tevékenykedett, és kiváló szónoki képességeiről tett tanúbizonyságot. A Tanácsköztársaság idején ő vezette a Munkaügyi Népbiztosságot. 1920-ban halálra ítélték, ám a hadifogolycsere keretei között végül a Szovjetunióba távozhatott. Kenyeres 1969a, 236. és Hatos 2021, 472-473. 28 HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Kácsor Ferenc beszámolója munkásmozgalmi tevékenységéről. 1971. október 20.); A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) 1919. április 6-án jött létre két korábbi ifjúsági szervezet egyesülésével. Célja a munkásfiatalok tömörítése, osztályöntudatának fejlesztése és forradalmi cselekedeteinek szervezése volt, de a tanoncok helyzetének javítása és érdekeik képviselete is a szándékai közé tartozott. Privalov 1982,12-13. 29 HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Kácsor Ferenc beszámolója munkásmozgalmi tevékenységéről. 1971. október 20.) 30 Uo. (Jelentés Gácsor (Kácsor) Ferenc kommunista irányú tevékenységéről. 1930. október 23.) 31 Uo. (Kácsor Ferenc önéletrajza. 1964. január 13.) és HU-MNL-JNSzML-XXIII.4.a.-150/1951 (Elnöki bizalmas iratok, Kácsor Ferenc önéletrajza, é. n.) 32 Uo. (Kácsor Ferenc beszámolója munkásmozgalmi tevékenységéről. 1971. október 20.); Vö: HU-MNL-JNSzMLXXIII.4.a.-150/1951 (Elnöki bizalmas iratok, Kácsor Ferenc önéletrajza, é. n.) 33 Ormos 2006, 86-87. A munkásmozgalomban Kácsor Ferenc 1922-ben szerezte meg asztalos segédlevelét. Ezt követően különböző mestereknél és kisiparosoknál dolgozott. Gyakran változtatta lakhelyét, hosszabb-rövidebb ideig Egerben, Füzesabonyban, Erdőtelken, Mezőkövesden és Bélapátfalván is vállalt munkát.31 A politika és a vele járó mozgalmi tevékenység továbbra is érdeklődése középpontjában maradt. A fiatalkori impulzusok hatására 1928-ban Egerben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (MSZDP) és még ebben az évben a párt megyei választmányának is tagja lett.32 A szociáldemokraták a Tanácsköztársaságban vállalt szerepük miatt 1919 után politikai értelemben rendkívül nehéz helyzetben voltak, amelyből 1921. december 22-én, a később Bethlen-Peyer paktumként emlegetett megállapodással kerültek ki. Az egyezmény értelmében a párt lemondott a politikai sztrájkok lehetőségéről, a köztársasági propagandáról, az állami alkalmazottak körében történő szervezkedésről, valamint arról, hogy együttműködést létesítsen a kormány polgári ellenzékével. Ezzel szemben vállalta a kormány külpolitikájának támogatását és a polgársággal való gazdasági együttműködést. Cserébe a kormány biztosította a párt és a szakszervezetek szabad működését, megígérte a gyorsított bírósági eljárások beszüntetését, valamint részleges politikai amnesztiát hirdetett. Ezzel egy olyan kompromisszum jött létre, amely ugyan korlátok közé szorította a pártot, de meg is alapozta a szociáldemokrácia 1944-ig tartó legalitását.33 149
