Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége
volt, amely alapvetően az iparos és kereskedő rétegek képzési igényeinek kielégítésére szolgált. A főreáliskola eredetileg hatéves képzési idővel rendelkezett, 1875-ben azonban ezt nyolc évre emelték, aminek a végén a tanulók érettségit szerezhettek. 1899-ben tantervét már nagymértékben közelítették a gimnáziumokéhoz, s az itt kapott bizonyítvány műszaki vonalon történő továbbtanulásra jogosította fel a diákokat.14 Kácsor Ferenc ennek az iskolatípusnak lett a tanulója, érettségit azonban nem szerzett. Az egyik önéletrajza szerint „a 4. osztályból kimaradt", ezt követően pedig Egerben egy kisiparostól tanulta meg az asztalosmesterség csínját-bínját.15 Ezt megerősíti egy 1971-ben készült beszámolója, amelyben azt állította, hogy 1919-ben már iparostanonc volt, ami azt jelenti, hogy a legjobb esetben is csak 3 évig járhatott reáliskolába.16 Az egri főreáliskola értesítői is alátámasztják ezt. Az 1917-1918-as tanévben még szerepelt az intézmény 2. osztályos tanulói között, méghozzá javító vizsgára ítélt tanulóként. Az 1918. augusztus 30-31-én tartott javító vizsga jegyzőkönyvéből kiderül, hogy német nyelvből kellett pótvizsgáznia, amit elégséges eredménynyel abszolvált.17 A következő, 1918-1919-es tanévből nem maradt fenn tanulói névsor, 1919-1920-ban pedig már nem találjuk az iskola növendékei között.18 Ekkor már valóban az asztalosmesterséget tanulhatta, hiszen az iparostanonc-iskolába a népiskola hat, vagy a középfokú iskolák első két osztályának elvégzése után jelentkezhettek a fiatalok.19 A tanonciskolák a céhek felbomlása után jöttek létre. Működésüket az 1880-as években szabályozták részletesen. 1884-ben egy vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet kimondta, hogy a 14 éven felüli tanoncok napi 12 óra, az ennél fiatalabbak pedig napi 10 óra munkára kötelezhetők mesterük műhelyében. Itt sajátították el választott szakmájuk különböző fogásait. Azokban a községekben, ahol a tanoncok száma elérte az 50-et, gondoskodni kellett tanonciskola felállításáról, amit a tanonc mindaddig köteles volt látogatni, amíg az iparosmesternél tartott a tanulóideje. Az évi szorgalmi idő 10 hónap volt, amelyen belül heti két munkanapon legalább négy órát az általános közművelődési tantárgyak, vasárnap három órát a rajz tanítására kellett fordítani. Ez a rendszer 1922-ig gyakorlatilag változatlanul működött.20 Kácsor Ferenc is ilyen körülmények között tanulhatta meg az asztalosNemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltárában nem találhatók meg az egri főreáliskola anyakönyvei, amelyek segíthetnének az adatok pontosításában. Összevetve azonban a rendelkezésemre álló személyi anyagok ide vonatkozó információit az értesítő adataival, valamint mérlegelve azt a tényt, hogy főszereplőnket életének első két évtizedében több szál is Eger városához kötötte, nagy magabiztossággal állíthatom, hogy az általam bemutatott Kácsor Ferenc volt 1916 és 1918 (vagy 1919) között az egri főreáliskola tanulója. 14 Mészáros 1991, 50-51. 15 HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Kácsor Ferenc önéletrajza. 1968. október 9.); Egy 1930-ban keletkezett csendőri jelentés is megerősíti, hogy Kácsor Ferenc középiskolába járt. E szerint a megfigyelt 2-3 gimnáziumi osztállyal rendelkezett. A jelentéstevő csak annyiban tévedett, hogy Kácsor nem gimnáziumi képzésben vett részt. HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Jelentés Gácsor (Kácsor) Ferenc kommunista irányú tevékenységéről. 1930. október 23.) 16 Uo. (Kácsor Ferenc beszámolója munkásmozgalmi tevékenységéről. 1971. október 20.) 17 HU-MNL-HML-VIII.52.b.-55/1918. (Az egri állami főreáliskolában az 1918-1919. év elején tartott javító vizsgálatok jegyzőkönyve) 18 Vigh 1928, 26. és Habán 1920 19 Gyáni - Kövér 2006,174. 20 Mészáros 1991, 33.; Az iparostanonc-iskola 20. századi történetéhez lásd: Nagy 2000 147
