Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)

TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége

(1876-1990) című, 2013-as kötet megfelelő fejezetében.6

A megye tanügyigazgatás! hivatalainak részletesebb ismertetésére korábban jelen sorok szerzője tett kísérletet.7

Munkám során tehát elsősorban levéltári forrásokra kellett támaszkodnom.8

Mivel főleg Kácsor Ferenc osztályvezetőségig vezető útja és az ott folytatott tevékenysége érdekelt, ezért ezek a fejezetek jóval terjedelmesebbek lettek, mint az időskori pályafutását taglaló rész. Ennek azonban nemcsak saját elhatározásom volt az oka, hanem az a körülmény is, hogy életének utolsó 35 évéről kevés forrással rendelkezünk.

6 Szikszai 2018b; Szikszai 2013

7 Mucsi 2021, 93-126.

8 Itt szeretném megköszönni Somoskői Viktor levéltáros segítségét, aki rendelkezésemre bocsátotta a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára Kácsor Ferencre vonatkozó iratait. Ezúttal is köszönöm Keresztes Csabának, a MNL Országos Levéltára főlevéltárosának, hogy mindig készséggel segített eligazodni a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (és jogutódai) hatalmas iratanyagában.

9 HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Kácsor Ferenc önéletrajza. 1964. január 13.) Vö: Szikszai 2018a

10 Katus 2012, 506.; A kispolgárság mint társadalomtörténeti fogalom problematikájával foglalkozik: Gyáni - Kövér 2006, 292-306.; Lásd továbbá: Gergely 2005, 445-448.

11 Katus 2012, 507.

12 HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Kácsor Ferenc önéletrajza. 1964. január 13.)

13 Uo. (Kácsor Ferenc önéletrajza. 1968. október 9.) és Vigh 1917, 34.; Önéletrajzában Kácsor azt írta, hogy a hat elemi elvégzése után ment a reáliskolába, ami valószínűleg tévedés, hiszen akkoriban az elemi iskola negyedik osztályának elvégzése után léptek középiskolába a gyermekek. Életrajzában valószínűleg szófordulatként használta a kifejezést, és mindössze annyit érthetett alatta, hogy elvégezte az alsófokú iskolát. Jász-Nagykun- Szolnok megye archontológiai adatbázisában ezt az adatot vették át. Lásd: Szikszai 2018a; A korszak oktatási rendszerét összefoglalóan értékeli: Gyáni - Kövér 2006,173-185.; Önéletrajzában Kácsor nem említi, pontosan hol járt reáliskolába. Az egri intézmény értesítőjében viszont az 1916-1917-es évben szerepel a Kácsor Ferenc név az első osztályosok között. Ez megerősíti azt az állításomat, hogy népiskolába csak 4 évig járt. Viszont joggal felmerülhet a kérdés, hogy valóban a későbbi oktatási osztályvezetőről van-e itt szó. Sajnos a Magyar A tanulóévek

Kácsor Ferenc 1905. november 30-án egy bognár fiaként látta meg a napvilágot a Heves megyei Füzesabonyban. Édesapja, Kácsor Antal korábban segédként, gyermeke születésekor azonban már önálló kerékgyártómesterként kereste kenyerét.9

A dualizmus kori Magyarországon a hozzá hasonló kisiparosok alkották a kispolgárság legnagyobb csoportját. A leggyakrabban segéd nélkül dolgoztak, s jövedelmük általában nem érte el a gyári szakmunkások fizetését.10

Az idősebb Kácsor hamarosan felhagyott az önálló iparostevékenységgel és a Magyar Királyi Államvasutak alkalmazottja lett, ami ugyan társadalmi emelkedést nem jelentett a számára, de állami alkalmazottként állandó havi fizetésben és nyugdíjban részesülhetett, ami biztosabb megélhetéssel kecsegtette a családot.11

Ferenc édesanyja, Halász Rozália cselédszülők gyermeke volt, aki háztartásbeliként a család ellátásával foglalkozott. Mindez nem lehetett könnyű, férjével ugyanis összesen hét gyermek felnevelésére vállalkoztak.12

Teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy Kácsorék nem dúskáltak az anyagi javakban és meglehetősen szerény körülmények között éltek.

Kácsor Ferenc elemi iskolai tanulmányait követően az egri Magyar Királyi Állami Főreáliskolába iratkozott be.13

A reáliskola egy általánosan képző, középfokú iskolai forma 146