Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - ARI ILONA: Üzenetek a távolból
A családtörténetből még említésre méltó dolog a Varga előtti „M" névelem magyarázata. Az utódok emlékezete megőrizte, hogy ez a betű a „Mosolygó" rövidítése. Honnan is eredhet ez a 1947-től törvényileg eltörölt megkülönböztető név?11 Azt mindenki tudta, hogy nem valamelyik ős vidám személyiségéből ered, inkább a helybeli Mosolygó családdal kötötték össze, de hogy mikor történt az egybekapcsolódás, senki nem emlékezett. Két magyarázat is akadt, azonban egyiket sem igazolta az anyakönyvi adatokkal való összevetés. A történet megfejtését egy 1813. december 29-i esketési bejegyzés tartalmazza. A beírás szövege így szól: ,,V[árosunkban]l[akó]. özv[egy]. Varga János v[ette]. VI. Néhai Mosolygó Gergely e[l]m[aradt]. özvegyét Nagy Katalint. TlanúkJ. P. Szabó Sándor, Szőke Ferenczné". 11 1947. évi törvény az egyes címek és rangok megszüntetéséről. 12 https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:l:9392-MLS6-DN?cc=1858355&cat=334068 (Hozzáférés: 2021. 07. 03.) 13 Leggyakoribb magyar családnevek listája. https://hu.wikipedia.org/wiki/Leggyakoribb_magyar_csal7oC37oAld nevek_list%C3%Alja (Hozzáférés: 2021. 07. 03.) Házassági bejegyzés a mezőtúri református anyakönyvből (Mezőtúri református egyház vegyes anyakönyve. IV. kötet. Esketések 1811-1843. 619. p.)12 A 2020-as statisztika szerint a „Varga" a 6. leggyakoribb családnév.13 Mezőtúron talán még ennél is sűrűbben fordult elő az eltelt két-háromszáz év alatt, szükség volt tehát a megkülönböztetésre. Érdekes, hogy a „Mosolygó" ragadványnév több mint 200 éve éppen egy özvegyasszony révén kapcsolódott a családhoz. A tábori lapok feldolgozása A levelek nem, vagy csak alig alkalmasak a háborús történések rekonstruálására, az elsőrendű cél nem is ennek feltárása volt. Az írások azonban részben megértetik a történelmi eseményeknek a benne részvevőre gyakorolt hatását, így valamiféle választ mégis kapunk arra, hogyan hatott a háború az addigi életmódjából, környezetéből és a korábbiakban érvényes erkölcsi normákból kiszakított fiatalemberre. Első teendőnk a lapok időrendi sorrendbe állítása volt, majd sorszámmal ellátva másolatot készítettünk mindkét oldalról. Ezután a nehezen olvasható kézírás begépelésére került sor. Ez eleinte meglehetősen lassan haladt, de aztán megszokottá válik a betűk esetenkénti sajátságos formája, a betűkihagyások, az esetleges különleges szavak, egyéni rövidítések sora. A hitelesség kedvéért vigyázni kellett, hogy a szokatlan helyesírás önkéntelenül se íródjon át a ma érvényes szabályoknak megfelelően. Itt kell megjegyezni, hogy a képi és írásos rögzítés után a 38 lapból álló sorozat iratajándékozás keretében a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárához került. 104