Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: Szovjet katonai kilakoltatások Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Jászladány példáján keresztül
aki grafikusként, tehát mint propagandista, a szovjet hadsereget követte a fronton és eljutott Magyarországra is.161 161 GERENCSÉR Zsigmond (szerk.): Magyar földön. Szovjet írók elbeszélései Magyarország felszabadításáról. Budapest, 1975. 475. p. 162 VOZNYESZENSZKIJ, Nyikolaj Alekszejevics: A Szovjetunió hadigazdasága a Nagy Honvédő Háború éveiben. Budapest, 1948.41-45. p. 163 Uo. 39. p. 164 KURKOTKIN, Semen Konstantinovics: A szovjet fegyveres erők hadtápja a Nagy Honvédő Háborúban. Budapest, 1980.195. p. 165 NEVENKIN, K. 2014. 80-81. p. 166 BIBÓ István: A magyar demokrácia válsága. Budapest, 1994. 29-30. p. Összegzés A Szovjetunió gazdasága igen megsínylette, mikor Németország megindította ellene a támadást és nagy területeket szállt meg. Sztálin 1941. július 3-án és 1941. november 6-án rádióbeszédben vázolta a népgazdasági programot. Ezt a programot Voznyeszenszkij 8 pontra osztotta. Ennek keretében a Szovjetunió teljesen átalakította gazdaságát hadigazdasággá. Mozgósították a lakosság anyagi erejét és a népgazdasági készleteket is kizárólag a háború finanszírozására használták fel.162 A hadigazdálkodás időszakában a Szovjetuniónak hatalmas terhet jelentettek a háborús kiadások, valamint az is, hogy jelentős országrész került német megszállás alá.163 1944 őszétől a szovjet csapatok harci tevékenysége már a Szovjetunió határain kívül zajlott. A hadsereg élelmezésében újszerű megoldásokra volt szükség. „Összességében minden front megoldotta az élelem-felvásárlást más országok területén. A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy a harcoló hadsereg ellátó szervei nem készültek fel kellően a helyi készletek széles körű felhasználására. A front- és hadser eghadtáp sok munkatársa rosszul ismerte az európai országok gazdasági, többek között azok mezőgazdasági lehetőségeit, nem ismerte ki magát az élelmiszerfelvásárlás rendszerében és módjában, az elszámolás rendjében és az érvényben levő árakban."164 A 2. Ukrán Front ellátási problémája nagyrészt abból adódott, hogy a keskenyebb nyomtávú vasúti rendszert nem tudták használni a magyarországi előre nyomulásnál. így a határ túloldalán rekedt és feltorlódott az utánpótlás. A budapesti hadművelet előtt pedig nem tarthattak hadműveleti szünetet, ezért az egészségügyi ellátás is gondot okozott a frontnak. Nem maradt idő a sebesültek hadtápterületre történő elszállítására.165 Ahogyan Bibó István fogalmazta meg: „Úgy vonult be, ahogy általában a győzedelmes szomszéd be szokott vonulni: a lakosság érdekeit keményen alárendelve a háború szükségeinek, és katonáinak harci kondícióját szigorúan fölébe helyezve a lakosság életmegnyilvánulásainak."166 Vagyis egyrészt a 2. Ukrán Front egységeinek parancsnokságai elhelyezése, másrészt a katonák gyors utánpótlása végett volt szükség a kilakoltatásokra. A kilakoltatott települések Malinovszkij marsallal való összekapcsolását pedig a közbeszédben kialakult egyszerűsítés okozhatta, hiszen a marsall hollétének évtizedeken át tartó bizonytalanságára az államszocialista rendszer is ráerősített politikai nyomásával, ami hozzájárult ezeknek a toposzoknak a hely történetben való megmerevedéséhez. 92
