Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)

TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után

MUCSI LÁSZLÓ TANÜGYI VEZETŐK A POLITIKA ÚTVESZTŐJÉBEN Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok megyében a második világháború után Bevezetés A második világháborút követően Magyarország történetének rendkívül izgalmas kor­szaka kezdődött meg. A fegyverek elcsendesülése utáni években az oktatás rendszere is átalakult. A koalíciós időszakban, valamint a kommunista diktatúra kiépülésének és meg­szilárdulásának éveiben rengeteg változás következett be a magyar oktatásban. Tanulmá­nyom célja, hogy e változások dinamikáját Jász-Nagykun-Szolnok megye oktatásügyi vezetőinek történetén keresztül világítsam meg. 1945 és 1950 között Magyarország tanügyigazgatási rendszerét kétszer is átalakították, s ennek következményei megyénket is érintették. A háború utáni időszak zűrzavara azonban még jobban megragadható, ha a megye tanügyi vezetőinek pályáját vizsgáljuk.1 Az 1944 novembere és 1951 áprilisa közötti hat és fél évben hétszer történt kísérlet a vezetők leváltására, ám a kaotikus állapotoknak köszönhetően e kísérletekből mindössze négy járt sikerrel. Tanulmányomban az átalakulás szervezeti és személyi változásait szeretném bemutatni. Először felvázolom a megye is­koláit felügyelő és irányító hivatalok kialakulásának főbb lépéseit, majd 5 életrajzon ke­resztül elemzem, milyen kritériumok alapján kerültek kiválasztásra e szervezetek elöljárói, milyen körülmények között dolgoztak, milyen kihívásokkal kellett szembenézniük és mi volt az oka a körükben mutatkozó magas fluktuációnak. 1 A tanügyi vagy oktatásügyi vezető fogalmát gyűjtőfogalomként használom, ilyen tisztség ugyanis sohasem létezett, helyette tanfelügyelők, tankerületi főigazgatók és osztályvezetők működtek a korszakban. Ez alól csak Vidor Győző volt kivétel, akit a főispán 1944-1945-ben ideiglenesen valóban tanügyi vezetővé nevezett ki, ám ez egy rendhagyó eset volt, melynek részleteit a későbbiekben bemutatom. 2 Jász-Nagykun-Szolnok megye tanügyigazgatásának története eddig elkerülte a kutatók figyelmét. A várme­gyei tanfelügyelői hivatal működését például eddig nem tárták fel, aminek főleg az az oka, hogy a hivatal 1945 előtti teljes iratanyaga megsemmisült a második világháborúban. A tanácsrendszer bevezetése után létrejövő megyei, járási és városi oktatási és népművelési osztályok szervtörténete azonban elérhető a megye archontológiai adatbázisában és a megyeháza történetét feldolgozó 2013-as kötetben. Lásd: SZIKSZAI Mihály: A tanácsrendszer közigazgatási szervei. In: FULOP Tamás - CSONGE Attila (szerk.): Archontológia. Jász- Nagykun-Szolnok megye közigazgatási tisztségviselői 1876-1990. Tanulmány. 2018. Online kiadvány. Online elérhető: http://jnszmtisztviselok.hu/tanulmany/03_02_01.html (Utolsó megtekintés: 2020. szeptember 15.) és SZIKSZAI Mihály: A megyeháza és a megyei közigazgatás története 1950 és 1990 között. In: FULOP Tamás (szerk.): Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története (1876-1990). Szolnok, 2013. A szervtörténeti vázlat megírásakor elsősorban feldolgozásokra és nyomtatásban meg­jelent forrásokra támaszkodtam,2 az életrajzok elkészítéséhez viszont igyekeztem minél 93

Next

/
Thumbnails
Contents