Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: Szovjet katonai kilakoltatások Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Jászladány példáján keresztül
A község gazdasági helyzete kiválóan nyomon követhető az alábbi táblázat segítségével, amelyben az állatállomány változása látható.89 89 MNL JNSzML IV. 412. Jászsági alsójárás főszolgabírójának közigazgatási iratai. Felszab. e. 539/1944.; Felszab, u. 2/1944., 26/1944., 562/1945. 90 Az egyezményes koordinált világidő (UTC) szerint 1944-ben a moszkvai időzóna 3 órával előrébb járt a nyugat-európai időhöz képest. Magyarország pedig az UTC+1 időzónában volt, így a megadott moszkvai idő szerinti reggeli 7 óra Magyarországon még csak reggel 5 órát jelentett. 91 MNL JNSzML XXV. 22. Szolnoki népbíróság iratai. Vincze Gábor pere. 130/1946.15. sz. lap. 92 Nagy Károly (1930, Jászladány) interjú 2015. 03. 06. Készítette Vincze János László 93 MNL JNSzML XXV. 22. Szolnoki népbíróság iratai. Vincze Gábor pere. 130/1946.15. sz. lap. 94 Nagy Károly (1930, Jászladány) interjú 2015. 08.16. Készítette Vincze János Farkas 95 Józsa Péterné Szűcs Ilona (1935, Jászladány) interjú 2015. 02. 25. Készítette Vincze János László tehén borjú disznó malac juh ló csikó ökör 1944. 01. 01. 1151 842 557 1865 838 1200 223 230 1944.12. 09. 188 846 589 272 1429 48 150 140 1944.12.18. 586 846 272 1420 501 0 150 120 1945. 03. vége 904 227 937 491 315 129 A kilakoltatás híre és traumája Az alábbiakban a kilakoltatott jász település példáján keresztül kívánom bemutatni a kilakoltatás hírének terjedését és a hír által keltett traumát, valamint a kilakoltatások vélt és valós okait. Vincze Gábor főjegyző volt az első, aki hallhatott a kilakoltatásról: „1944. december 23- án este 7 órakor közölte velem és Lázár Imre úrral az orosz katonai parancsnokság azt a tényt, hogy Jászladány községet a vasutig, egyéb helyeken pedig a községtől 3 km. távolságra 25-én azaz hétfőn reggel moszkvai időszámítás szerint 7 óráig90 ki kell üríteni."91 Nagy Károly édesapja az elsők között volt, akik megtudták, mi vár a településre: „1944. december 24, reggel 5 órakor kapta az értesítést az édesapám, hogy azonnal menjen a községházára, mert abban az időben elöljárósági tag volt. Egy óra múlva jött haza, mi újság."92 A reggel 5 órai megbeszélést a főjegyző vallomása is alátámasztja: „Minthogy a polgárőrség teljes létszáma nem volt akkor jelen, a jelenlévőkkel vasárnap reggel 5 órára magyar számítás szerint hivattam össze mintegy 120 létszámból álló polgárőrséget abból a célból, hogy kiürítésről a község lakosságát mielőbb értesíthessük. [...] Ezenfelül én kértem a polgárőrséget, mondják meg mindenhol, hogy a vasutontuli kevés házba a betegek, szülőnők és tehetetlen öregek költözzenek, egészségesek pedig a megadott községek területére."93 Az elöljáróság tagjai „küldték a bakteri, hogy közölje: főhadiszállás lett Ladány és ki kell menni.”9 ' 1 Józsa Péterné emlékeiben is él a bakter, aki kidobolta a hírt délelőtt és délután.95 Zakar Péter emlékezett arra, hogy reggel 7 órakor volt a kidobolása a parancsnak, amely szerint 84
