Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: Szovjet katonai kilakoltatások Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Jászladány példáján keresztül
létre. Stratégiai pont esetén akár több is működhetett egyszerre. Apró betekintést enged Kovács Imre parasztpárti politikus visszaemlékezése a parancsnokságok szövevényes rendszerébe: „Voltam a 11. ukrán front főhadiszállásán, megfordultam a különböző fokozatú parancsnokságokon, ültem a frontbörtönben, el voltam szállásolva kvartiruban [...]"4 A front mozgásával pedig ezek a parancsnokságok folyamatos vándorlásban voltak. 4 KOVÁCS Imre: Magyarország megszállása. Budapest, 1990.198. p.; A kvartiru orosz szó jelentése lakás. 5 UNGOR Tibor (szerk.): A felemelkedés útján. Dokumentumok Szolnok megye negyedszázados történetéből. Szolnok, 1971.15. p. 6 Uo. 18-19. p. 7 Tiszazugi Földrajzi Múzeum Adattára (továbbiakban TFMA) 243-72. - Varga Lajosné: Az új élet kapujában. In: Tiszaföldvár fejlődése. 2. p. 8 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (továbbiakban MNL JNSzML) V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 90/1945. 9 SZABADI István (szerk.): Krisztusban nyert erő II. A tiszántúli református gyülekezetek háborús krónikája (1944-1945). Debrecen, 2016. 69. p. 10 MNL JNSzML V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 24/1945. 11 Korpa, élesztő, leforrázott komló és liszt keveréke. 12 MNL JNSzML V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 25/1945. 13 MNL JNSzML V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 27/1945. 14 MNL JNSzML V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 47/1945. 15 MNL JNSzML V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 90/1945. Tiszaföldvár A szovjet csapatok október 8-án megszállták Tiszaföldvárt és kiépült az arcvonal a Tisza vonalánál.5 Azonban 19-én a németek ellentámadást indítottak, amely során a páncélosok visszafoglalták Tiszaföldvárt is, ám a település október 22-én ismét szovjet kézre került.6 D. Lőrinczy Sándor főbíró még október 19-én plakáton hirdette: politikai-, felekezeti- és osztályellentéteket félretéve a községért meg kell szervezni az ideiglenes közigazgatást.7 1944. november 5-én azonban a katonai parancsnokság elrendelte a település kilakoltatását.8 A lakosságnak 20 napi élelemmel, 24 órán belül kellett elhagyni a községet. Többnyire az ószőlősi részbe menekültek a helyiek. Tisztálkodási lehetőség nem volt, terjedt a tetű és a rüh. A kilakoltatás alatt a lakosság élelmiszert Kunszentmártonból, Öcsödről és Cibakházáról szerzett.9 A két hónap alatt a szovjet-román csapatok felbecsülhetetlen károkat okoztak. A kilakoltatás során megsemmisült a sókészlet,10 valamint élesztő hiányában komlós párral11 kelesztették a kenyeret,12 zsír hiányában pedig olajos magvakat préseltek.13 Elpusztult továbbá 4.300 q kukorica, 2.000 q búza, 745 q árpa, 700 q zab, valamint a cukorrépa, takarmányárpa, kender és len 100%-a.14 Vágóállat és baromfi terén is 90%-os pusztulást eredményezett a megszállás. Hasonlóan tragikus helyzet állt fenn tüzelő terén. A megszálló csapatok mindet elhasználták. Ez különösen rosszul hatott a helyi társadalom moráljára, mivel a „lakosság nagy része" önkényesen kezdte a megmaradt készleteket elhordani.15 A településen talál76
