Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: Szovjet katonai kilakoltatások Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Jászladány példáján keresztül
ható különböző üzemek is hasonló károkat szenvedtek el.16 Ruházat és lábbeli terén is sanyarú képet festett Tiszaföldvár.17 Erre való tekintettel a földvári szabók a Cikta gyár lefoglalt cérnakészletére tartottak volna igényt, mivel cérna hiányában az iparosok nem tudtak ruházatot készíteni. Azonban ehhez továbbra sem juthattak hozzá, mivel a készlet központi zár alá került.18 A gazdasági károk mellett az iskolai felszerelések is szinte mind megsemmisültek.19 16 MNL JNSzML V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 590/1945. 17 MNL JNSzML V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 90/1945. 18 MNL JNSzML V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 68/1945. 19 MNL JNSzML V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 26/1945. 20 SZABADI I. 2016. 70. p. 21 MNL JNSzML V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 90/1945. 22 MNL JNSzML V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 130/1945. 23 MNL JNSzML V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 140/1945. 24 MNL JNSzML V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 47/1945. 25 TFMA 1580-2013. - Benke Géza visszaemlékezése 1944-1990.1. p. 26 TFMA 0875-2006. - Vass Judit: Tiszaföldvár történelme kezdetektől napjainkig. 11. p. 27 TFMA 243-72. - Varga Lajosné: Az új élet kapujában. In: Tiszaföldvár fejlődése. 3. p. 28 TFMA 0462-1985. - Gál Lajos: Adatok Tiszaföldvár nagyközség, egyben a tiszaföldvári református egyház történetéhez. 92. p. December 28-án harangok hirdették a visszatérés lehetőségét.20 A település egyik része már másnap, december 29-én visszatért, míg a másik fele csak január 4-én.21 A visszaköltözést követően a Neugebauer-féle nagymalom heti 1 napot őrölt a lakosságnak, többi alkalommal csak a szovjet katonaság részére. Január 7-től a környező községek üzemeit is Tiszaf öld várnak kellett ellátni, ezért február 8-án kérvényezték a heti 1 nap felemelését heti 3 napra.22 A közellátási helyzetet jól tükrözi a járási főszolgabíró február 17-én kiadott rendelete, amelyben szigorúan tiltotta az élelmiszerek kiszállítását a járás területéről. Az élelmiszerrel való kereskedést csak a járás települései között engedélyezte.23 A visszaköltözést követően Tiszaföldvár gazdasági képe a következőképpen nézett ki: A 11.300 fős lakosságból liszt- és kenyérellátatlan volt 5.311 fő, zsírellátatlan 11.113 fő. Burgonyát 6.778 főnek kellett nélkülözni. Az állatállomány összesen 873 ló, 599 tehén, 20 ökör, 3 bivaly, 1 bika, 16 koca, 36 malac, 37 hízó, 11 választási malac, 120 kecske, 15 lúd, 450 tyúk volt. Élelmezési és takarmánykészlet terén 565 kg liszt, 1.030 kg zsír, 85 kg szalonna, 2.034 kg búza, 38 kg zab, 853 kg kukorica, 125 kg burgonya, 58 kg napraforgó, 40 kg tökmag, 1.480 kg borsó állt rendelkezésre. Árpa, köles, lencse, rizs, cukorrépa és étolaj nem volt.24 A későbbi visszaemlékezések és feldolgozások érdekes adalékokkal színesítették a tiszaföldvári események hátterét. Benke Géza szerint a kilakoltatás oka az volt, hogy Varga Mihály magyar tolmács megbízhatatlannak minősítette a földvári lakosságot.25 Vass Judit ismeretei szerint hadtápbázist alakítottak ki a településen.26 Karai László tudni vélte, hogy Kopa Zsigmond házában lakott Malinovszkij marsall.27 Gál Lajos szerint Malinovszkij Tiszaföldváron készítette elő a szolnoki csatát.28 Gy. Fekete István szerint - Luknyickij visszaemlékezésére alapozva - Malinovszkij főhadiszállása egy kis parasztházban volt, míg a 77
