Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
geiként tekintenek.186 S ami igazán érdekes, hogy e küldetéstudattól fűtött, a vélemény szabadságát tagadó, kirekesztő mentalitás már azelőtt megjelenik, hogy egy totalitárius rendszer teljesen kiépülhetne, sőt, épp e szellemi-politikai alapállás segíti elő a rendszer létrejöttét.187 186 A totalitarizmus pszichológiai hátterének alaposabb megértéséhez ajánljuk Jordan Peterson youtube-ra feltöltött előadásait, pl.: Jordan Peterson's comprehensive analysis of totalitarianism & individual sovereignty. https://youtu.be/aBoqkGtbEQQ (Utolsó letöltés: 2020. 09. 28.) 187 Mivel a gondolkodás és szólás szabadsága az alapvető emberi szabadságjogok közé tartozik, s mint ilyen a polgári liberális demokráciák létének előfeltétele, ezért magától értetődő, hogy a 20. századi totalitárius rendszerek (mind a fasiszta/náci, mind a kommunista rezsimek) egyaránt antiliberális rendszerek voltak. A szabad gondolkodás és véleménynyilvánítás lehetősége ebből következően már 1945 előtt is fokozatosan leépült, ahogy az 1945 utáni újrakezdéskor is igen gyorsan felszámolódott. A szélsőjobbnak tehát - megítélésünk szerint - nem a szélsőbal az ellentétje, hiszen pont így: egy lyukas kabát kifordítva is lyukas marad. Ahogy egy magát liberálisnak nevező csoport is, abban a pillanatban, hogy szélsőséges, totalitárius magatartást tanúsít, per definitionem megszűnik polgári liberális demokratának lenni. Vagyis nem a hangoztatott nemes célok: nemzet, demokrácia, szabadság, erkölcs védelme a meghatározó, hanem az, képes-e egy csoport az övétől eltérő nézeteket tolerálni. A szélsőséges, kirekesztő és gyűlölködő gondolkodás valódi ellentétje tehát az önmérséklet, az emberség, az ellenvélemény jogát tiszteletben tartó demokratikus párbeszéd, politikai oldaltól és szólamoktól függetlenül. 188 Kortárs példaként említhető az amerikai külpolitika korábbi kudarcait és a jelenlegi belpolitikai megosztottságuk okait górcső alá helyező esszé: CHUA, Amy: Tribal World, https://www.foreignaffairs.com/articles/ world/2018-06-14/tribal-world (Utolsó letöltés: 2020.09.28.) A szerző bevezetőjében érdekes példákkal illusztrálja a törzsi gondolkodás pszichológiai és neurobiológiai vizsgálatának újabb kutatási eredményeit. 189 Szervezkedjünk... tanuljunk! In: Tiszavidék, 1945. július 24.4. p.; A totalitárius gondolkodásmódra 1945 előttről is számtalan példa hozható, bizonyítva, hogy természetüket tekintve a szélsőjobb- és szélsőbaloldali csoportok Az angolszász szakirodalom ezt a kirekesztő, társadalmi-politikai szervező elvet a „tribalism" névvel illeti.188 Magyar nyelven olykor tükörfordításban, „törzsi gondolkodás"-ként is előfordul, de leggyakrabban kétségtelenül a „szekértábor", illetve többes számban a „szekértáborok" kifejezést használjuk a köznyelv részeként. Mivel a kommunizmus ideológiája is totalitárius ideológia volt, mely társadalmi törvényszerűségeket és ebből következően eleve elrendelt történelmi változások vitathatatlan szükségszerűségét hirdette, így hazai képviselőire is kirekesztő, totalitárius mentalitás volt jellemző. E szemléletnek a szerepét a 45 utáni demokráciakísérlet bukásában, úgy véljük, nem lehet eltúlozni. Épp ellenkezőleg, bár napjainkban is sokak történelmi ismereteinek részét képezi, hogy ez a mentalitás létezett, valódi jelentőségét és napjainkig érvényesülő hatását a történelmi folyamatokra mintha nem tudatosította volna kellően a hazai történész szakma. Miként jelent meg ez a gondolkodásmód az 1945 utáni hazai politikai életben és miként befolyásolta a kommunisták magatartását, illetve tágabban a demokráciakísérlet bukását, a Rákosi-rendszer kiépülését? Ezen kérdés megválaszolásához vármegyei példák segítségével igyekszünk közelebb jutni. Már az 1945-ös választási kampány hónapjaiban is megfigyelhető volt a Magyar Kommunista Párt esetében, hogy az illegalitás évtizedei alatt kiforrott csoporttudat és a totalitárius kommunista ideológia nászából egy sajátos politikai alapállás született, melyet legtömörebben úgy foglaltak össze, hogy: „ha nem leszünk szervezettek, a reakció erőt vehet rajtunk. Aki nincs a munkásosztállyal, az a munkásosztály ellen van, annak pusztulnia kell."189 69
