Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)

TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

A letartóztatások hatására dekonspirálódott tagokat „fekete", míg a hatóságok előtt is­meretleneket „fehér" tagoknak nevezték.96 97 SZANA A. G. 1. 1969.135. p. 98 MNL JNSzML XXXV. 57. Juhász Imréné visszaemlékezése J/7. 99 KARDOS J. D. R. 1969.137. p. Utóbbiakra vigyáztak. Kiemelt védelemben részesült például Dr. Szana Antal, aki fiatal ügyvédként a lebukott kommunisták jogi védelmét látta el. Ennek jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy a közte és Gura Irén között szövődő szerelmi vi­szonyba a pártközpont is beleszólt, négy éven át húzva házasságkötésüket, nehogy a KIMSZ-tag és Vörös Segély vonalon is tevékenykedő fiatal lány esetleges letartóztatásával veszélyeztesse férjét is. Végül 1934-ben költözhettek össze Budapesten, de a feleségnek ezután a mozgalmi tevékenységgel felhagyva be kellett érnie azzal, hogy férjének segíti a peranyagok feldolgozását.97 Az illegális szervezkedés családi életre nézve is terhes volta a hagyományos házastársi köteléknél erősebb elköteleződést igényelt, melynek eredményeként többen is a mozgal­mon belülről választottak társat maguknak. Ahogy Gura Irén, úgy rokona és bizalmas ba­rátnője, Dobos Rozália is olyan férjet választott, akit a mozgalomban ismert meg. De a Fodor házaspár mindkét tagja is közösen vállalta az illegalitás veszélyeit, ahogy a mezőtúri Juhász Imréné Gonda Zsuzsanna is kiemelte visszaemlékezéseiben, hogy az eszme iránt elkötelezett társsal kötötte össze az életét: „1930 májusában a tűzoltó bálon Juhász Imrével, akit a városháza építkezésén ismertem meg, egész éjjel táncközben és sétálva a két tánc között mindig politizáltunk. Tájékozottságából és ahogy velem foglalkozott éreztem, hogy O szervezetten vesz részt az illegális mozgalomban és engem is be akar szervezni. Az anyám és mások is azt hitték, hogy ud­varol nekem. Azért írom le ezeket [...], hogy lássák az elvtársak, milyenek voltak az agitációs mód­szerek, a konspiráció, [...] hogy még az ott lévő szülő is azt hitte, hogy csak fiú és lány kapcsolatról van szó. [...] 1932 szeptemberében házasságot kötöttünk Juhász Imrével. A mozgalomban ismertük meg egymást. Abban az időben az illegális párt tagjai nehezen tudták volna elképzelni, hogy indif ­ferens emberekkel kössenek házasságot."98 A bizalmas viszony olykor rendkívüli fegyelmezettséggel párosult. Kardosné Dobos Ro­zália például megjegyezte, hogy ő és férje külön sejtekben dolgoztak, ezért egymás munká­járól nem is tudtak. Mint mondta: „Nem beszélhettünk erről, tiltották a konspirációs szabályok. Ha néki volt a lakásunkon titkos találkozója, én mentem el hazulról, ha nekem volt, ő ment el.”99 A sorozatos letartóztatások következtében állandósuló hatósági megfigyelés és a rend­kívüli mértékben megszigorított konspirációs szabályok mellett viszont mozgalmuk min­dinkább belterjessé vált. A kommunista csoportok tagjai így végül már nem is tudtak többre vállalkozni, mint hogy egymással a kapcsolatot fenntartsák. A szolnoki rendőrka­pitány egyik 1933-as jelentése szerint „A helybeli szervezkedést [...] túlzott óvatosság és gya­nakvás jellemzi. Röpiratokat a legutolsó letartóztatás óta (1931. febr. 23. - Szerényt Imre) nem terjesztettek. Mindennemű illegális iratokra az az utasítás, hogy elolvasás után azonnal tűzbe kell dobni. Semmiféle tárgyi bizonyítékot maguknál nem tartanak. A szervezkedést csak a legszűkebb baráti körben és rokonságuk között folytatják és szervezkedési ügyeket csak nagyon kipróbált régi embereikkel közölnek.”100 44

Next

/
Thumbnails
Contents