Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
A KIMSZ mintegy a KMP szervezetének leágazásaként működött. A fiatal kommunisták összefogását, ideológiai nevelését és könnyebb feladatok elvégeztetésével kipróbálásukat szolgálta, mintegy a párt „előszobájaként". További szerepe volt, hogy azon tagjai, akik még nem kerültek a hatóságok látókörébe, könnyebben beépülhettek „a különböző legális szervezetekbe, sportkörökbe, tornaszakosztályokba, szavalókórusba, énekkarokba", amíg a rendőrség rá nem jött, hogy „ezek az illegális párt fedőszervei és hol az egyiket, hol a másikat számolták fel.. "75 Emellett KIMSZ fiatalokból szervezték meg a párt „védőgárdáját" is, mely figyelőszolgálatot teljesíthetett titkos összejövetelek alkalmával, vagy mint az 1930- as éhségtüntetésen, akár a rendőrség ellen is bevethető volt. 75 SZERÉNYI1.1977. 60. p. 76 CSUKA L. 1969. 47. p. 77 MNL JNSzML XXXV. 57. Juhász Imréné visszaemlékezése J/7. 78 POMÁZI Ignác: Rejtekhely az istállóban. In: UNGOR T. (szerk.) 1969.115. p. 79 Wigand Rezső 1936-ban, 51 éves korában hunyt el. In: Esti Kurír, 1936. november 2.4. p. 80 SZERÉNYI 1.1977. 61. p. Az esetleges lebukással együtt járó fizikai bántalmazás és börtönbüntetés elkerülése érdekében mindenhol hosszasan figyelték a leendő párttagok viselkedését mielőtt beszervezték volna őket. Mezőtúron például az alábbi módszert alkalmazták a potenciális KMP tagok felderítésére: „alaposan meg kellett nézni: ki alkalmas az illegális munkára. Ezért kétszintű tanulócsoportokat szerveztünk. Az alapfokúban csak a szimpatizánsokat tanítottuk, ott a törvényekkel ellenkező témákról még nem beszélhettünk. A másik csoportba a kiismert és megbízható emberek kerültek. Ide természetesen az első csoportból válogattunk tagokat, azokat, akik egy-egy kérdésben bátrabban mondtak véleményt."76 Maga a belépés a külsőségeket nélkülöző, de feltétlenül konspirativ keretek között megejtett szóbeli közlés volt csupán. A mezőtúri Gonda Zsuzsanna saját felvételének körülményeiről ezt nyilatkozta: „1931 őszén Juhász Imre közölte velem, hogy úgy döntöttek, felvesznek az illegális kommunista pártba. Szél Rózsi lesz az illegális nevem, [...] Ismertette velem az illegális szabályokat, s ha lebuknék, Tímár nevű, vagy Molnár René pesti ügyvédeket kérjem védőül. [...] felvételemről [...] írást, vagy párttagsági könyvet nem kaptam, de Mezőtúron másnak sem volt."77 A mozgalmi tevékenység legjellegzetesebb fajtája a röpiratok terjesztése volt. A legális és illegális sajtótermékeket, röplapokat többnyire Budapestről kapták. Az összekötő eljuttatta saját településére, ahonnan a közelebbi településekre terítették az anyagot. Utóbbi feltűnésmentes megvalósítását segít elképzelni az alábbi jászladányi visszaemlékezés: „A környező községekkel - Jászapáti, Jászalsószentgyörgy, Jászkisér, Jászszentandrás - a kapcsolatot Szabó Kálmán elvtárson keresztül tartottuk, aki főleg a piaci napokat használta ki, hogy ezekre a helyekre eljuttassa az illegális anyagokat."73 Szolnokon még kedvezőbb lehetőséget biztosított a Népszava, a 100%, a Munka, a Szocializmus és más nyomdai termékek terjesztésére a Wigand-féle könyv-, hírlap- és folyóirat üzlet, ahol a két fiatal eladó a baloldali szociáldemokrata tulajdonos unokahúga, Gura Irén, és nevelt lánya Dobos Rozália volt.79 „Mivel az üzlet igen nagy forgalmat bonyolított le, a pártsejt tagjai feltűnés nélkül el tudták juttatni az illegális kiadványokat"30 a kommunista pártsejtekhez és a szociáldemokrata szervezetekhez egyaránt. 40
