Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
Hasonlóan kockázatos vállalkozás volt a németek által leszerelésre és elszállításra kijelölt, vagy épp felrobbantani szándékozott üzemek, gépi berendezések és szerszámok megmentése. Az egyik leghíresebb eset Szolnokon, a Cukorgyárban történt: „Elhatároztuk, hogy amit csak lehet, megmentünk a németek elől. Több elvtárssal együtt a németek által lefoglalt cukorból több vagonnyi mennyiséget hordtunk át a gyárba olyan helyekre, ahol úgy véltük, nem fogják megtalálni. A gyár bérgazdaságából nagy mennyiségű búzát, sertést, tehenet mentettünk meg. [...]Mindemellett a környék lakossága előtt nyitva tartottuk a gyár kapuit, aki csak tehette, bement, s nagyobb mennyiségű cukrot szállított el a saját családjának. Ebben az időben készítették elő a németek a gyár felrobbantását. Ezt mindenáron meg akartuk akadályozni. Tárgyaltunk a németekkel is. Először elálltak a robbantástól, de később közölték: ki kell üríteni a gyártelepet, mert visszavonulnak és felrobbantják az üzemet. A kitelepítést megtagadtuk. Azt mondtuk, az egész telep lakosságát behozzuk az üzembe, s velünk együtt robbantsák fel a gyárat. Az ezredes ezért hadbíróság elé akart bennünket állítani, de a front olyan gyorsan közeledett, hogy ezt az intézkedést már nem tudta megtenni. Ez idő alatt Proch János és Gönczöl Sándor az alagutakon bementek a németek által lepecsételt turbinaházba. A robbanóanyagokat úgy helyezték el, hogy ha be is következik a robbanás, nagy károkat nem okoz. Másnap jöttek a német halálfejesek és felrobbantották a turbinát meg a generátort. A kár jelentős volt, de a következő évben már termelni tudott a Szolnoki Cukorgyár."72 71 Szovjet katonákat mentettek meg a szolnoki cukorgyáriak és a túrkevei kommunisták is. Harcainkra emlékezünk. GYŐRI T. (szerk.) 1975.131. és 191. p. 72 POLÓNYI SZŰCS L. 1969.152. p. 73 SELMECZI L. 1974. 86-89. p. 74 A szolnoki KIMSZ-nek 1930-ban léteztek tószegi és szandai sejtjei is. Uo. 86-89. p. A konspirált sejtek szerveződése A KMP sejtek és Kerületi Bizottságok, valamint a KIMSZ szervezeti felépítésének rekonstruálását Selmeczi László végezte el szolnoki példán, még a 70-es években, ugyanakkor a különböző visszaemlékezésekben is rengeteg érdekes utalást találni a földalatti mozgalom működésére.73 A sorozatos letartóztatások miatt folyamatosan cserélődő bizottsági tagok neveinek telefonkönyv-szerű, teljes felsorolásától eltekintünk, mivel számunkra érdekesebbnek tűnnek az illegális működés jellegzetes vonásai. Az alábbiakban ezek közül igyekszünk néhányat felvillantani. Ahogy azt a történeti áttekintésből már tudhatjuk, az első szolnoki illegális pártsejt 1929-ben, a helyi KIMSZ titkárság nagyjából ugyanekkor szerveződött meg. A KMP Szolnoki Kerületi Bizottság élén a titkárság állt. Ennek vezetője „összekötőként" egyben a budapesti központtal és a mezőtúri, illetve endrődi bizottságokkal is tartotta a kapcsolatot. Külön ember foglalkozott a földmunkások szervezésével, az illegális sajtó terjesztésével. A Vörös Segély koordinálása - melyről még részletesebben fogunk szólni - szintén önálló feladat volt, ahogy a KIMSZ szervezésére is külön felelőst neveztek ki.74 39
