Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Akik a Kádár-korszakban is messzire vágytak... „Disszidens" perek a Szolnoki Járásbíróság iratanyagában
ányosak. Mindezt figyelembe véve B. B-t a bíróság próbára bocsátotta és gyámhatósági pártfogót rendeltek mellé. F. O. 22 éves kőtelki ács és Sz. L. 24 éves szolnoki segédmunkás. Vád: Tiltott határátlépés.15 15 MNL JNSZML XXV. 13. b. 647/1966. 16 MNL JNSZML XXV. 13. b. 1113/1970. 17 1969-70-ben az átlagbér alig haladta meg a 2000 Ft-ot Magyarországon. 18 A helyi gyakorlat szerint az osztályfőnökök a tanév végén a bizonyítványok kitöltésekor rövid időre hozzájuthattak az iskola hivatalos pecsétjéhez. A két fiatalember 1966. május 9-én éjjel Somoskőújfalunál illegálisan lépte át a magyarcsehszlovák határt. A cseh országrészből az NSZK-ba szerettek volna átjutni. F. O. nővére Somoskőújfaluban lakott, ezért jól ismerte a határ környékét. A társa, Sz. L. azonban Zólyomnál meggondolta magát és visszatért Ipolyságnál a magyar határra, ahol a határőrök elfogták. F. O. Zsolnára utazott tovább, ám ott a csehszlovák rendőrök igazoltatták. Visszahozták a balassagyarmati határátkelőhöz és átadták a magyar határőröknek. Mindkét vádlott nagyon rossz anyagi körülmények között nőtt fel. F. O. elsősorban a családi viszonyai miatt akart disszidálni. Szülei sokat veszekedtek, az apja ivott és kártyázott. F. O. a munkáját sem szerette. Apja akaratából lett ács, de ő félt a magasban. Egyszer le is esett és maradandó fogyatékosságot szenvedett. Sz. L. hadiárva volt. Több testvérével együtt édesanyja nevelte fel és anyagi okból nem tudott továbbtanulni. A bíróság mindkettőjüket két-két hónap szabadságvesztésre ítélte, amit az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításával kitöltöttnek vettek. D. L. 43 éves és D. L-né 45 éves szolnoki lakosok. Vád: Hazatérés megtagadása, D. L. esetében társadalmi tulajdont megkárosító csalás is.16 D. L. főmérnök egy országos nagy vállalat szolnoki üzemegységének vezetője volt, a felesége, mint mezőgazdasági mérnöktanár biológiát és kémiát tanított az egyik szolnoki középiskolában. D. L. kiváló szakmai munkája miatt többször is magas kitüntetésben részesült, többek között megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Az 1960-as években nyugati utazásukon egy svájci családdal ismerkedtek meg és 1970 nyarán is együtt üdültek a Balatonon. Valószínűleg a svájci ismerősök biztatására, azok magas életszínvonalát tapasztalva, határozták el, hogy véglegesen Nyugatra távoznak. Jóllehet a férj a magyarországi viszonyok között nagyon jól, havi 5000 Ft-ot keresett. D. L. 1970 júliusában nyári munkára, egy hónapos időtartamra 23 középiskolai tanulót alkalmazott az általa vezetett üzemnél. Ám valójában csak három diákot foglalkoztatott. Ugyanakkor további 20 fiktív személy nevére hamis munkaszerződéseket és munkalapokat készített, melyekre aláhamisította az üzem másik vezető beosztású dolgozójának nevét. A diákok alkalmazásához szükséges iskolai engedélyekre pedig D. L-né rányomta a középiskola pecsétjét, ahol tanított, és az intézmény igazgatónőjének nevét is aláírták. A fiktív szerződéseken a nem létező diákok címét Szolnokon nem található utcákban, vagy rövidebb, valós utcák nem létező, magas házszámaival tüntették fel. 17 18 177
