Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - PAPP IZABELLA: Emlékek és dokumentumok a Budapestről kitelepített Kultsár család történetéből
merkedett a biztosítás elméletével, s a biztosítási szaklapba - álnéven - küldött be olyan színvonalú cikket, melyre a központban felfigyeltek. El nem tudták képzelni, hogy ki tudott ilyen cikket írni Hajdú-Biharban.52 52 Például: Javaslat egy vagyonbiztosítási kockázatokat is tartalmazó komplex üzemi (csoportos) biztosítási módozat kiépítésére. In: Biztosítási Szemle, 1968. február, és más írásai a témában. 53 Kultsárbarna Károly: Móricz nyomában Zagyvarékason. Jászkunság, 1979. 25. évf. 2-3. sz. 42-63. p. 54 Csokonai Látomása (Két Rudnay festmény múltja) In: Alföld, 1973. december 55 így robbant fel a Margit híd. Beszélgetés egy áldozattal. In: Hajdú Bihari Napló, 1974. november 3. sz. melléklete. Édesapánk több helyen is említi munkakönyvének tragikomikus történetét, melyben doktori címe ellenére az iskolai végzettség rovatban 6 elemi szerepel, „f...] az 1953. október 17-én Jászberényben kiállított munkakönyvem szerint a legmagasabb iskolai végzettségem hat elemi, holott a munkakönyv fedőlapján és belső oldalán a nevem mellett szerepel a doktori címem is. Ennek okáról a munkaerő gazdálkodási előadó-leányka - kérdésemre - akként tájékoztatott, hogy bemondás alapján csupán hat elemi osztályú végzettség fogadható el hén ugyan csak négy elemi osztályt végeztem, a diplomáim azonban a hányattatásaim időszakában elkallódtak s ezért valóban nem mutathattam fel azokat:/, viszont a lakóhelyem szerint illetékes helyi tanács elnökének igazolványán, mely a kulákká minősíthetőségem alól volt hivatva engem tisztázni, /-.abban az időben ugyanis nem kaphatott munkakönyvét olyan magyar állampolgár, aki az u.n. kuláklistán szerepelt:/, a nevem dr. Kultsár Barnabásként volt feltüntetve, tehát hatósági közlés szerint így hívnak engem, iskolázottságom fokára tekintet nélkül. Ezzel a felemás munkakönyvvel dolgoztam mindvégig, még olyan munkakörben is, /:pl. szakszervezeti jogtanácsosként:/, melynél több, mint egyetemi végzettség van előírva. Szerencsére munkaadóim inkább nekem és a munkateljesítéseimnek hittek, mint a korszellemet idéző máig kiigazítatlan munkakönyvemnek.” - írta egyik levelében 1988-ban. Édesapánk széleskörű, elsősorban irodalmi, történelmi érdeklődése végig kísérte élete során. Több cikke jelent meg különböző újságokban, ezek egy része interneten is elérhető „Kultsár Barna Károly” „Kultsárbarna Károly” „Kultsár Barnabás” és „Nyíri Előd” (álnév) alatt. Elsősorban a Hajdú Bihari Naplóban, részben az Alföld, illetve a Jászkunság című folyóiratokban jelentek meg írásai. Sok munkája van, ami nem jelent meg, ezek jó része kéziratban nálunk található. 1924-től írogatott verseket is, de mondhatni csak saját szórakozására, ezek soha sehol nem jelentek meg, tudtommal nem is volt szándékában megjelentetni őket. Szerintem igen magasra állította a mércét, s ezek nem érték el a saját maga által megkívánt színvonalat. A Zagyvarékason töltött évek alatt keltette fel érdeklődését Móricz Zsigmond életének a településhez fűződő kapcsolata. Később komoly irodalomtörténeti kutatásokat végzett ezzel kapcsolatban, melynek kéziratos anyaga az Édesapánktól maradt mintegy 3 folyóméternyi, részben rendezett kézirat-gyűjteménynek a legnagyobb - eddig még feldolgozatlan - részét teszi ki. A témáról készült egyik tanulmánya 1979-ben megjelent a Jászkunság című folyóiratban.53 Foglalkozott többek között Rudnay Gyula festményeivel,54 a Medgyesi emlékműterv sorsával, a Latabárok hajdúsági kapcsolataival, ami megjelent a Hajdú Bihari Naplóban, a Margit híd felrobbanásának történetével,55 de komolyan foglalkoztatta XII. Károly svéd király és serege maradványainak hazatérte a mai Hajdú-Bihar 155
