Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - PAPP IZABELLA: Emlékek és dokumentumok a Budapestről kitelepített Kultsár család történetéből
és Szabolcs-Szatmár megyék területén át. Erről szóló írása két részletben megjelent a Hajdú Bihari Naplóban. 1988-ban „Félbehagyott témák" címmel összeállította, mivel szeretne még alaposabban foglalkozni, amihez fontos lett volna, hogy Budapestre költözhessen. Számos levelet írt miniszteri vezetőknek, pártvezetőknek, és akkor készített egy jegyzéket. Bár ezen kívül igen sok dolog foglalkoztatta, de ezek álltak szívéhez legközelebb. (Melléklet) Édesapánk írásos hagyatékának legnagyobb részét én őrzöm, a hajdúsági vonatkozású iratokat pedig Szabolcs. Egyszer megmértem: három folyómétert tett ki az iratmennyiség. A Családi Bibliát Édesapánk végrendeletben hagyta rám. 1993-ban még Németországban dolgoztam, 2003-ban jöttem haza, s 2013-ban mentem nyugdíjba. Ekkor kezdtem hozzá a családfánk kutatásába, melyhez Édesapánknak egy A3-as lapra kézzel felrajzolt, mintegy 100 nevet tartalmazó családfája adta az alapot. Az adatokat számítógépre vittem, s lassan bővítgettem. Édesapánk aktívan ápolta a rokoni kapcsolatokat, s az unokatestvérekkel folyamatosan levelezett. Évtizedekre visszamenőleg eltette a gyászjelentőket. A leveleit mindig másolattal készítette, olykor a kézzel írt üdvözlő képeslapok szövegét is legépelte, s eltette. Rengeteg iratot, levelet hagyott hátra - részben gépelve, részben olykor nehezen olvasható kéziratban, melyek feldolgozása további árnyalatokkal gazdagíthatja az Édesapánkról bennünk élő képet. Melléklet „NÉHÁNY FÉLBEHAGYOTT TÉMÁM, MELYEK TÖBBSÉGÉNEK FELDOLGOZÁSÁT CSAKIS BUDAPESTEN, A FORRÁSANYAG KÖZELÉBEN FEJEZHETNÉM BE Világtörténelem Magyar-svéd kapcsolatok 1. A Nagy Péter cár által Poltavánál szétvert XII. Károly féle svéd hadsereg hazavonulása Erdélyen és Magyarországon keresztül. 2. Wallenberg svéd követségi menlevelei Budapesten a második világháború legvégén. Az első témakörrel foglalkozó munkám kivonata már kapott nyilvánosságot a Hajdú- Bihari Napló 1975. január 26-i és február 2-i mellékletében. Irodalomtörténet Móricz Zsigmond Árvácska korszakának részletes bemutatása. Az alapanyag huszonkét nyomtatott oldalon, de még így is jócskán megrövidítve megjelent már a Móriczcentenárium alkalmából a Jászkunság című szolnoki folyóirat 1979. szeptemberi számában: ezt szeretném kikerekíteni. Zeneművészet. Visszaemlékezés a rimaszombati Pásztory család tagjaival, közöttük Bartókné Pásztory Dittával fennállott társadalmi és hivatali kapcsolataimra. Eddig még csak a rövid bevezetőrész készülhetett el. 156
