Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Főispán a Tiszán túl: Verbói Cséti Róbert működése a román megszállás idején (1919-1920)
BOJTOS GÁBOR FŐISPÁN A TISZÁN TÚL: VERBÓI CSÉTI RÓBERT MŰKÖDÉSE A ROMÁN MEGSZÁLLÁS IDEJÉN (1919-1920) Bevezetés A Nagy Háború (1914-1918) vesztes lezárása, a háborús veszteségek, a forradalmak (1918— 1919), a vörös- és a fehérterror, a román megszállás1 (1918-1920), a trianoni békeszerződés (1920)2 olyan - szinte megoldhatatlannak tűnő - problémákat jelentettek, amelyek hihetetlen módon nehezítették meg egyrészt az ország gazdasági és politikai életét, másrészt a hatalomra kerülők dolgát.3 1 A román megszállás irodalmából: Harry Hill BANDHOLTZ: Napló nem diplomata módra. Román megszállás Magyarországon, Budapest, 1933., FOGARASSY László: Adatok a magyarországi román hadszíntér történetéhez - 1919. május 2. - július 19. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve VI. Miskolc, 1966, 335-353. p., HALMÁGYI Pál: Makó város román megszállása, 1919. június 17. - 1920. március 29. Makó, 1985., L. NAGY Zsuzsa: A főváros román megszállás alatt. In: Budapesti Negyed, 1994/2.105-124. p., MAKÓ Imre: Hódmezővásárhely román megszállása 1919-1920. In: A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2010. Szeged, 2011.139-159. p., NAGY Szabolcs: Az 1919. évi román megszállás Veszprémben. In: Veszprémi Szemle, 2011/3- 4. 29-38. p., CSEH Géza: A román megszállás áldozatai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. In: Rubicon, 2011/5., 50-51. p., KEREPESZKI Róbert: Rettenetes rablás. Román megszállás a Tiszántúlon, Rubicon, 2011/5., 36-42. p., BENE János: Nyíregyháza román megszállása 1918-1919-ben. In: Vörös és fehér. A vörös és fehér uralom hátországa -1919 vidéken. Nagy Szabolcs (szerk.). Veszprém, 2013. 79-95. p., BÖDŐK Gergely: Tizenegy hónap - Debrecen román megszállása 1919-1920-ban. Kommentár, 2016/1. 68-86. p., PERCZEL Olivér: „Behatolnak védtelen aggokhoz és nőkhöz" - Román megszállás Szentesen 1919-1920. In: Kommentár, 2017/5- 6.34-51. p., L. BALOGH Béni: Románia és az erdélyi kérdés 1918-1920-ban. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta L. Balogh Béni. Budapest, 2020., DUCZA Lajos: Kisújszállás román megszállása. Kisújszállás, 2020. 2 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye volt az egyike annak a tíz vármegyének, amelyek a békeszerződés után is teljes egészében az új határok között maradtak. A továbbiak: Békés, Borsod, Fejér, Hajdú, Heves, Pest-Pilis- Solt-Kiskun, Somogy, Tolna, Veszprém. 3 „A vörös és a román harcok alatt a vármegye szenvedett az országban legtöbbet [...], országszerte a legnagyobb közönnyel tértek Szolnok város és vármegye kipusztításafelett napirendre.” Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL JNSzML) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai, közgyűlési jegyzőkönyvek IV. 405.1257/1921. Az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság hamarosan válságos helyzetbe került. Április közepén - az antant jóváhagyásával - a román hadsereg támadásba lendült, és a kijelölt demarkációs vonalon túl (Fernand Vix alezredes, az antantmisszió vezetője által 1919. március 20-án átadott jegyzék, amely semleges zónát jelölt ki a Tiszántúlon: Szeged, Debrecen-Vásárosnamény a terület nyugati határa) is folytatta hadműveleteit. Április utolsó napjaiban harc nélkül foglalták el Karcagot, Kisújszállást, Mezőtúrt, Törökszentmiklóst. 1919. május elejétől már a Tiszánál húzódott a frontvonal, így Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területi egysége megszűnt. A proletárdiktatúra a tiszántúli 9
