Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ORSZÁGH LÁSZLÓ: A fegyvernek! svábok asszimilációja
válaszadók közül 22-en - többségében a 70 éven felüliek - bővebben kifejtették a hagyományápoláshoz, vagy a nyelvismeret feltérképezéséhez kapcsolódó kérdéseket. A következőkben a válaszok kiértékelését összegezzük, illetve az ehhez kapcsolódó táblázatban a korcsoportonként feldolgozott kérdőívek statisztikája kerül bemutatásra. A 30 éven aluliak esetében - bár egyesek érdeklődnek a múlt és a hagyományápolás iránt - a válaszadók fele közömbös a kérdést illetően. Ezen kívül egyesek a régi szokások ápolását elavultnak és feleslegesnek tekintik. Ebben a korcsoportban egy személy megjegyezte - aki nem kötődik a nemzetiséghez -, hogy a felmenőivel kapcsolatos történeteket szívesen meghallgatja szüleitől. A második korcsoport (30-49 évesek) esetében már magasabb - nagyjából egyharmad - arányban kötődnek a sváb hagyományokhoz, amely az ételek ismeretét jelenti. A többség nem tud a nagyszülei nyelvhasználatáról, vagy nem hallotta őket németül beszélni. Néhányuknak viszont a szólások, szavak tekintetében vannak emlékeik az idősebbektől. A szülők német nyelvismeretével - a válaszok alapján - jóformán nem találkozunk. Ebben a korcsoportban egy személy foglalkozik elhivatottan családfa-kutatással és hagyományőrző rendezvényeket is rendszeresen látogat. Más adatközlő a családfájáról tudna meg többet. A túlnyomó többség azonban nem tartja számon a gyökereit és semmiféle kötődése nincs. Az adatokból kiolvashatjuk tehát, hogy a fiatalabbak körében is csak kevesek hallhattak német eredetű szavakat, kifejezéseket nagyszüleiktől, vagy szüleiktől. Ezek többségében az ételekhez (lásd: VI. rész), a konyhai eszközökhöz, a háznál megtalálható tárgyakhoz, szerszámokhoz kapcsolódtak. A harmadik korcsoportnál (50-69 évesek) a sváb nemzetiségi hagyományokhoz kötődés a megkérdezettek több mint felénél kimutatható. Mint az előzőeknél, itt is majdnem minden esetben a gasztronómia tekintetében. A válaszadók negyede-ötöde a nagyszülők társalgási szintű német nyelvhasználatát jelölte meg. Egy személy hozzátette, hogy „az egyik ág beszélt, a másik ág kevésbé. " Hasonló arányban írták a nagyszülőkről, hogy a szólások, szavak szintjén ismerték a nyelvet. Egy személy emlékezett arra, hogy a nagymamája német nyelvű mondókákat tanított neki gyermekkorában, ám azokat felidézni már nem tudta. A megkérdezettek jó harmada viszont nem tud a nagyszülei nyelvismeretéről, vagy nem hallotta őket németül beszélni. A szülők nyelvismerete a válaszadók negyede szerint - kevés kivételtől eltekintve - már csak a szólások, szavak szintjére korlátozódott. A megkérdezettek 60%-a nem tud szülei német nyelvismeretéről, vagy nem hallotta őket semmilyen szinten németül beszélni. Ok maguk döntő többségben (75%) nem rendelkeznek német nyelvismerettel szólások, szavak szintjén sem. Az identitás kérdésében ketten német nemzetiségűnek vallották magukat, és a válaszadók harmada kötődik a sváb kultúrához. A megkérdezettek relatív többsége (40%) tud a német gyökereiről, de nincs kötődése. A többiek egyáltalán nem tartják számon német eredetüket. Az 50-69 évesek majdnem fele kötődik a hagyomány ápoláshoz, amely szintén a gasztronómiában mutatkozik meg. A negyedik korcsoport (70-79 évesek) több mint háromnegyede kötődik a sváb kultúrához, és egy fő német nemzetiségűnek vallotta magát. A hagyományápolásnál a régi éte78
