Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: A főispáni széktől a belügyi államtitkárságig. Politikusportré: dr. Bobory György élete
sőt nagybátyja, Graefl Jenő elnöklete alatt ülésező Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület ülésen azt is felvetette, hogy mielőbb szükség lenne a mezőgazdaság ipari támogatására, így például szövőgyár, kendergyár és konzervgyár létrehozására. A vállalkozások beindítását angol tőke bevonásával képzelte el. 1923-ban alakult meg a Vitézek Mezőgazdasági Szövetkezete, melynek alapító tagja volt. 1925-ben személyesen jelent meg a gyöngyösi háziipari kiállításon, ezzel is támogatva a kisipar fejlődését. Neve gyakran bukkant fel jótékony sági rendezvényeken, úgy is, mint fővédnök, úgy is, mint adományozó. Támogatta a Ludovikásoknak alapítandó Vándordíj létrehozását, 1924-ben pedig kezdeményezője a cipőakció elindításának. Idejének nagy része protokolláris feladatok ellátásával telt: 1923-ban jelen volt a mezőtárkányi Hősök szobrának leleplezésén, a Katolikus Kör műsoros estjén, Eger háziezredének zászlószentelésén és a dr. Lipcsey Péter kormányfőtanácsosi kinevezésének tiszteletére adott banketten a Korona Szállóban.43 Közben éberen őrködött a vármegye rendjén. így például 1923-ban arra figyelmeztetett, hogy a szociális mozgalmak csendben folytatódnak, mivel a vidéki uradalmakban kevés a szociális érzék, így a feszültség nem enyhül. Az sem kerülte el a figyelmét, hogy 1923-ban a vámőrség létszámhiánya miatt egész nyájakat hajtottak át a cseh határon, mivel a Trianoni békediktátum korlátozta az őrök számát. Bobory a határmentén szigorúbb ellenőrzést sürgetett. Elismertségét a vármegyében mi sem jellemezte jobban, mint 1924-ben a megyei napilapban írtak: „ Bobory György a konszolidálódás erélyes előremozdítója volt töretlen keresztény nemzeti gondolkodásával."44 43 Korona Szálló: ma Hotel Park. 44 Egri Népújság, 1924. szeptember 24. 45 Eger, 1922. augusztus 9. 46 Bobory gyakori díszvendége volt a dalkör előadásainak, jótékonysági rendezvényeinek. Egy helyen meg is jegyezték a főispánról, hogy ő maga is gyönyörűen énekelt magyar nótákat. 47 Ha földjének nagysága nem is gyarapodott, de előnyökkel mégis járhatott a vitézi telek cím, mivel ezzel állatállomány és felszerelési, gazdálkodási tárgyak jártak. 48 MTI. 1926. október 1. Életének egyik kiemelkedő esztendője az 1922. év, amikor háborús szolgálataiért vitézzé avatták. Az eseményre augusztus 15-én került sor a Margit-szigeti sporttelepen.45 A vitézi címhez a vármegye közigazgatási bizottsága is gratulált, a Polgári Dalkör46 pedig szerenádot adott a főispán tiszteletére. A kitüntetés mellé vitézi telek is járt volna, ám a Trianon utáni Magyarországot jellemző földhiány miatt a második világháború kitöréséig a Vitézi Rendbe felvetteknek csak 30 százaléka jutott földhöz. Bobory érzékelve ezt a helyzetet, 1926-ban saját tulajdonú domaházi földjeit nyilváníttatta vitézi telekké.47 Ezzel együtt vitézi földdé nyilvánították anyjának és nővérének tiszaszőlősi birtokát is.48 A rendbe tartozását nagy megtiszteltetésnek tartotta, hiszen innentől kezdve rendszeres résztvevője lett a megyei és az országos rendezvényeknek, mi több, 1934-től díszelnöknek is megválasztották. A főispán szigorú, ellentmondást nem tűrő politikus volt, az autokrata vezetés erejében hitt. Arisztokratikus külsejéhez arisztokratikus magatartás párosult, a városnak csupán egy szűk politikai és egyházi rétegével érintkezett. Az Est című lap 1924-ben nem festett róla túlzottan hízelgő képet, bár közigazgatási érdemeit elismerték. „Néhai Kállay Zoltán 95
