Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: A főispáni széktől a belügyi államtitkárságig. Politikusportré: dr. Bobory György élete
főispán külön főispáni lakást építtetett, nagyszerű parkkal különálló épülettel a vendégszobák részére. Bobory finom ízlésével kicsinosította pompás otthonát. Az épület előtti sétányon kert szökőkúttal, a falak mentén felfutó örökzöld, az ablakok párkányán pirosvirág cserépben, a homlokzat felett pedig zászlótartó rúd. (...) Előszobájából a dolgozószobáig még sem egyszerű átlépni a küszöböt. Az egriek tudják, hogy előszobázni kell. (...) Bobory a társas érintkezésben igen tartózkodó. Egerben nem sokat tartózkodik, néha hivatalos az érsekhez vasárnapi ebédre, jár teniszezni, de főispáni tekintélyét féltve őrzi. A megyei családok közül a Graeflekkel, a Györffyekkel, a Szentiványiakkal és Doboczkyakkal jár vadászatra. Azt tartja, az úri zsidókat becsülni kell és megyei ügyekben néha tanácskozik is. (...) A megyeházán Bobory példás rendet tart. A megyegyűléseken számbavehető ellenzéke nincs és Bobory akarata minden fontosabb kérdésben érvényesül."® 1924 őszén az antiszemitizmusát nem titkoló főispán széke meginogott. Gömbös Gyula, aki szembekerült Bethlennel a Népszövetséghez való csatlakozás és a népszövetségi kölcsön miatt, 1924-ben kilépett az Egységes Pártból és megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot. Az Egységes Pártban történt szakadás kihatott a nyíltan szélsőjobbos gondolkodású megyei vezetőkre is. A lapok már augusztusban megpendítették, hogy Borbély-Maczky Emil borsodi főispán lemondása precedens értékű lehet és az „ügy" magával ránthatja Boboryt is, mivel a főispán a Heves megyei „Ébredők"50 egyik vezéralakja volt. Bobory viszont nem tekintette magára érvényesnek a borsodi főispán döntését, s ahogy Az Est fogalmazott, csak annyit mondott: „Miért sietett annyira? (...) és felsőbb hely kívánságára: Nem akarok többé ébredő gyűlést Hevesben!"51 49 Az Est, 1924. augusztus 3. 50 Ébredők vagy ÉME: Ébredő Magyarok Egyesülete, hírhedten zsidógyűlölő szervezet, bár működését 1920- ban betiltották, mégis az 1920-as évek egyik meghatározó mozgalma maradt. 51 Az Est, 1924. augusztus 3. 52 Egri Népújság, 1925. május 24. 53 Egri Népújság, 1925. június 18. 54 Egri Népújság, 1925. július 4. A konszolidáció és a szélsőségek háttérbe szorításának nemzetközi kívánalma mégis hatott Bobory helyzetére. A minisztertanács 1925. február 27-i ülésén döntöttek felmentéséről. Érdemeit koronás bronz érdeméremmel ismerték el a „kormány pedig fenntartotta magának a jogot, hogy vitéz dr. Bobory György szolgálataira más téren továbbra is reflektáljon. "52 A szélsőséges, rendpárti megoldások, nyílt nacionalizmus iránt is fogékony Bobory már nem illett a nemzetközi elvárásokhoz. A távozást kommentáló hírek ugyanakkor mindig hangsúlyozzák, hogy a felmentés a főispán saját kérésére történt a kormányzó szakmai elismerése mellett. Bobory hivatalosan csak júniusban köszönt el a vármegye közönségétől. „Remélem és kívánom, hogy lelkes megértéssel, önzetlen odaadással és kitartással szolgálják a köznek nagy ügyét, hogy munkájuk eredményére büszkén tekinthessenek le Nagy magyar ország ragyogó ege alatt. "53 Nem titkolt üzenete ez a revízió óhajának a Bethleni konszolidáció stabilnak hitt éveiben. A főispáni székből történő távozása után alig egy hónappal röppent fel a hír,54 hogy Bobory országos főkapitány lehet. A nagy munkabírású főispánt a Heves megyeiek szívesen látták volna a főkapitányi székben, ám azzal is tisztában voltak, hogy a többszörös 96
