Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ORSZÁGH LÁSZLÓ: A fegyvernek! svábok asszimilációja
illetve helyett - újabb földbirtokosok és bérlők nevei tűnnek fel a településen.105 . A svábok jellemzően kisbirtokos gazdálkodók voltak, a két világháború között jelentősebb földterülettel a Bauer, Baunok, Fausthammer, Folláth, Krenn, Rebmann családok rendelkeztek.106 105 A Magyar Korona országinak mezőgazdasági statisztikája, gazdacímtára. Budapest, 1897. - Fegyvernek. 210. P-106 Magyarország kereskedelmi ipari és mezőgazdasági címtára. Budapest, 1924. (Fegyvernek); https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_27_024/?query=Fegyvernek 107 SCHEFTSIK GY. 1935. Adattár. 74. p. 108 BARNA G. 2013.12. p. 109 Kézsmárki Zoltán hely történet kutató korábbi gyűjtése alapján közölt névsor. Fegyverneki Művelődési Ház és Könyvtár helytörténeti gyűjteményében Egyes sváb családok gazdasági gyarapodásáról tanúskodnak az annaházi temető feltűnő, díszes családi kriptái (pL: Rebmann, Krenn, Müller, Dobler kripta), amelyek a helyi értéktár kiemelt műemlékei a településen. Állaguk megóvása a jövő egyik fontos feladata lesz. A fegyverneki svábok asszimilációjában fontos szerepet kap az iparosodással (városba költözés), szakma tanulásával, magasabb iskolai végzettség megszerzésével együtt járó elvándorlás is.107 Ezen kívül a századforduló kivándorlási hulláma nem kevés annaházi családot érintett, akik többnyire az USA-ban vagy Bulgáriában próbáltak szerencsét. Egyesek közülük évek múlva hazatértek, mások az új hazájukban vertek gyökeret úgy, hogy emellett tartották a családi kapcsolatokat az itthoniakkal. A két világháború között hazatérők közül voltak, akik - a külföldön szerzett megtakarításaikból - Fegyverneken földet vásároltak, illetve anyagi gyarapodásuk kifejezéseként nagyobb, magasabb, kőoszlopos, gangos házat építettek, melyeket az idősebbek közül sokan még ma is „amerikás házaknak" neveznek. Mivel fentebb tettünk említést az iparról, ki kell emelnünk annak tényét, hogy a két világháború közötti időszakban igen nagy híre volt a fegyverneki kőműveseknek és ácsmestereknek. A környékbeli településeken is igény volt a munkájukra nem csak lakóházak, hanem középületek építésénél egyaránt. Az olyan, fegyverneki kőművesek által az 1920- as években emelt középületek, mint a Római Katolikus Elemi Népiskola (ma Orczy Anna Katolikus Általános Iskola), az Ipartestületi székház (ma papír-írószer üzlet és iskolai étkezde) és a Református templom máig meghatározzák Fegyvernek központjának arculatát.108 Figyelemre méltó a fent megnevezett elemi iskola - amely Fegyvernek első emeletes épülete volt - építőinek névsora: Ecker Lajos, Elekes János, Engler Ferenc, Öllé Mátyás, Schulz János, Széman Ferenc, Széman János.109 A fegyverneki svábság magyarrá válásának folyamatából a népszámlálási statisztika mutatói mellett a korabeli sajtótudósításokból szemezgetve - mint már korábban is tettük - nyerhetünk betekintést. A következő újságcikk bepillantást ad a trianoni megrázkódtatás utáni időszak hazafias és revizionista korszellemébe, amely - mint azt látni fogjuk - a 61
