Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
demagóg politika hatékonyabb alkalmazhatóságát, az antidemokratikus és/vagy törvénytelen intézkedések védelmét/legitimálását, az erőpolitika diadalát. A politikai nyelvért vívott harcból a kisgazdák is kivették részüket, de alulmaradtak. Nem voltak képesek arra, hogy a parasztok sztrájkjogának hangoztatásával, parasztsztrájkkal való fenyegetéssel módosítsák a sztrájk szó értelmezési keretét, ezzel együtt átértelmezve munkás és paraszt viszonyát, mert ez ellen a munkáspártok sikeresen tiltakoztak az újjáépítés össznemzeti érdekeire és a munkafegyelem szükségességére hivatkozva. Ugyanígy kudarcba fulladt az a kísérletük is, melynek keretében a parasztság kisgazda vezetésű, szakszervezeteket idéző összefogását akarták elérni a Parasztszövetség segítségével, mivel ezt a kommunisták eredményesen vitték vakvágányra a földmunkásság és újbirtokosok maguk irányította szervezeteinek létjogosultságát is fenntartva. A kisgazdák helyzetét és a nyelvi-gondolati keretek felállításában történt alulmaradását jól érzékelteti egy kisgazda politikus megszólalása egy 1946 októberi, budapesti pártközi értekezleten: „Legyen szabad itt megmondanom, [...] ha a kisgazdapárt egyik miniszterét, államtitkárát vagy képviselőjét a Baloldali Blokk bármely tagja megtámadja, az a demokrácia védelme, ha azonban [...] a kisgazdapárt joggal támad a Baloldali Blokkhoz tartozó valamilyen politikai szereplőt, az már reakció."129 129 Oltványi Imre kisgazda politikus szavait idézi: PALASIK Mária, 2017. 57. p. 130 A Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata. 1948. június 10-12. In: RÁKOSI Sándor - SZABÓ Bálint: A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt Határozatai 1944-1948. Budapest, 1979. 597. p. A nyelvi keretek konstrukciói közötti harc origója tehát az volt, hogy a szembenálló politikai erők között nem volt teljes körű egyetértés az alapértékeket, alapfogalmakat illetően. Az iránymutató elveknek és értékeknek ez a relativisztikussága is akadályozta a demokrácia megszilárdulását, s idővel magát a demokráciát is kiüresíthetővé tette, a többpártrendszer negatív gondolati keretbe helyezésével előkészítve a terepet egy új típusú Függetlenségi Front megteremtésének, melyben „fokozatosan háttérbe kell szorulnia a pártversengésnek. "13° f/ Önkormányzatiság és civil önszerveződés Önmagában a szavazati jog gyakorlása és az országos közéleti viták figyelemmel követése nem elegendő a demokrácia fenntartásához. A tömegtársadalmak állampolgárai önkormányzatiság hiányában úgy érezhetik, hogy nem tudják érvényesíteni politikai szempontjaikat, mivel túl kicsi a befolyásuk a politikai döntéshozatalra. Ezért a kormányok is könnyebben figyelmen kívül hagyhatják az állampolgárok akaratát és a közösség egésze helyett mindinkább saját érdekeik mentén cselekedhetnek, miközben kommunikációjukban az egyre fokozódó hatalomkoncentrációt leplezendő, vagy igazolandó a demokrácia védelmére, a nemzet/haza egyének felett álló érdekeire, a központi döntéshozatal hatékonyságára, az országosan egységes szakmai standardokra és professzionalizmusra, saját vezetői áldozathozatalukra és eredményeikre, illetve történelmi és/vagy nemzetközi példákra hivatkoznak. Az állampolgári érdekérvényesítés és a szabadságjogok megőrzése szempontjából tehát kritikus, hogy a politikai részvétel módjait a képviseleti demokráciákban is valamilyen 263
