Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
módon kiszélesítsék.131 E részvétel kiterjesztését és a politikai döntések állampolgárokhoz közelebb hozatalát szolgálja az önkormányzatiság erősítése. 131 SKINNER, Quentin: Az itáliai városköztársaságok. In: DUNN, John (szerk.): A demokrácia. Befejezetlen utazás Kr. e. 508 - Kr. u. 1993. Budapest, 1995.113-114. p. 132 Átláthatóság és elszámoltathatóság nélkül természetesen helyben sem a szabadság kis körei, hanem kiskirályok születnének, így e két jellegzetességet nem lehet eléggé hangsúlyozni. 133 A témáról bővebben lásd: CSÖNGE A. 2014. 290-292. p. A diktatórikus hatalomgyakorlás irányába elmozduló politikai erők az állampolgárok mindennapjait, életkörülményeit szabályozó legegyszerűbb kérdésekben, s az addig helyileg fenntartott és irányított intézmények és szervezetek felett is fokozatosan az állami fenntartás/politikai irányítás megteremtésére törekednek, valamint központi tervezésre, erőforrás elosztásra, döntéshozatali engedélyeztetésre, végül a jogkörök koncentrálására; míg a helyi szinten álló funkcionáriusoktól a központi döntések kritikátlan végrehajtását, beszámolást, a központi akarat érvényesítését korlátozó helyi erők letörését várják el. A demokratizálódó társadalmakban ellenben minél több jogkör minél alacsonyabb szintre történő leosztását, a helyi/intézményi autonómia szélesítését, körülbástyázását, a hatalmi hierarchia belső folyamatainak átláthatóságát, a választott/megbízott vezető funkcionáriusok elszámoltathatóságát132 , a döntéshozatalba az érintettek bevonását, avagy valamiféle párbeszéd kialakításával beleszólási jog biztosítását, továbbá a hatalom magasabb szintjein állókkal szemben a helyi közösség érdekeinek képviseletét/védelmét igyekeznek megvalósítani. Az 1945-ben kiépült rendszerről elmondható, hogy vidéken nem voltak választott önkormányzati képviselők és választott polgármesterek, ehelyett a pártokból paritásos alapon szervezett nemzeti bizottságokra bízták az elmenekült horthysta hivatalnokok helyeinek feltöltését, a közigazgatás újjászervezését, mely így szintén paritásos alapon szerveződött meg, ezáltal a baloldali pártoknak társadalmi támogatottságukat meghaladó befolyást és politikai túlsúlyt biztosított. Az önkormányzati választások megtartásáig fenntartani kívánt ideiglenes helyzet végül állandósult azáltal, hogy a budapesti önkormányzati választások eredményeit - vagyis az FKGP győzelmét - látva a baloldali pártok a vidéki önkormányzati választások kiírását elhalasztották, a kisgazdák pedig nem voltak elég erősek, hogy keresztülvigyék. Eközben a közigazgatás működtetésében minden hivatali pozíció betöltése átpolitizálódott, a szakmai szempontok és a szakértelem helyett a párthovatartozás és a politikai megbízhatóság vált elsődleges szemponttá.133 Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 5 város élén kommunista, 1 élén szociáldemokrata polgármester állt, miközben 1945-ben a lakosság több mint fele a kisgazdapárttal szimpatizált. A vármegyét 1945 őszéig kisgazda, azután viszont kommunista főispánok vezették, mellettük 1948-ig szociáldemokrata alispán működött. A munkáspártok társadalmi támogatottságukat meghaladó túlsúlya megkérdőjelezhetetlen volt, amely fokozatosan leszivárgott az alsóbb pozíciókba is, köszönhetően az igazoló eljárásokkal, B-listázással és fegyelmikkel végigvitt tisztogatásoknak. Valódi népakaraton alapuló önkormányzatiságról tehát nem beszélhetünk, ami magával vonta azt is, hogy a pártok által delegált személyek, mivel nem a lakosságtól kapták felhatalmazásukat, nem is annak, hanem elsősorban 264
