Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
nálta politikai ellenfeleivel szemben a rendőrséget, illetve biztosította a törvénytelen tömegakciók zavartalan lefolyását. Mindezeken túl a politikai rendőrség dönthetett az internálásokról, amelyben igen széles jogkör alapján járhattak el. Mivel olyan személyeket is lehetett internálni, akiknek az esetében nem volt elég bizonyíték a népbíróság elé állításukra, így lényegében nem csak egykor ténylegesen fasiszta, vagy nyilas emberek, hanem tágabban reakciósnak bélyegzett jobboldaliak is nagy számban kerültek „megelőző jelleggel" internáló táborokba, azon indokkal, hogy veszélyt jelenthetnek a demokratikus kibontakozásra. Esetükben nem csak egyszerűen arról volt szó, hogy bírósági ítélet nélkül kellett elszenvedniük akár több hónapos elzárást, hanem az is előfordulhatott, hogy a népbíróság által kihirdetett jogerős felmentő ítélet után zárták el őket, vagyis a végrehajtó hatalmat képviselő rendőrség végeredményben felülbírálhatta a népbíróságok döntését.108 iglenes Nemzeti Kormány hosszú vita után elfogadta ugyan, ám az MKP és az SZDP kommunistákkal együttműködő balszárnya meg tudta akadályozni a rendelet megjelentetését és életbe lépését. Valentiny ezért lemondott miniszterségéről, s utóda a baloldali szocdem Ries István lett. PALASIK Mária: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944-1949. Budapest, 2000. 66-69. p. 108 PALASIK M. 2000. 74-78. p. 109 A nemzetgyűlés 45. ülése 1946. július 31. Nemzetgyűlési napló. Budapest, 1948. 658. p. 110 Uo. 659. p. 111 Uo. 659-660. p. A bírói hatalom döntéseinek demokráciákban elképzelhetetlen rendőrség általi felülbírálására további példaként említhető a pártházakká alakított magánlakások volt tulajdonosainak kálváriája is. A jogtalanul igénybe vett házak ügyében még a nemzetgyűlésben is elhangzott interpelláció a belügyminiszternek címezve, ráadásul megyei példával is illusztrálva: ,Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy [...] a kunhegyest Független Olvasókör, mint erkölcsi testület, tulajdonát képező székházát a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetei jogtalanul igénybe vették, azt a mai napig használják, nem hajlandók jogos tulajdonosaiknak át-, illetve visszaadni?" Futó Dezső kisgazdapárti képviselő felszólalásából kiderült, hogy a kunhegyest kisparasztok saját pénzükön építtették fel az olvasókör székházát, melynek vezetősége „előbb szépszerével próbálta visszaszerezni jogos tulajdonát, majd a vármegye főispánjához fordult panasszal, aki el is rendelte az épület visszaadását jogos tulajdonosainak. "109 Csakhogy „afőispáni intézkedés falra hányt borsó volt. Ezért később a Kör tagjai pert indítottak a Kommunista Párt ellen. Természetesen a pert megnyerték, de a kunhegyest Kommunista Párt ezek után sem mozdította meg fülebotját sem. " Ezután „végrehajtó jelent meg az olvasókör helyiségében, hogy érvényt szerezzen a törvénynek. Jobb híján csak jegyzőkönyvet vett fel, mert a párt vezetősége - „inkább tettlegesen ellenállunk" jelszóval - nem adta át a házat. Az Ön rendőrsége, Miniszter Úr, amelytől karhatalmat kértek, arra az álláspontra helyezkedett, hogy - nincs meg az ellenszegülőkkel szemben a kellő számú őrszemélyzete. "110 Mindezt nyílt levélben is közzétette a Kis Újság hasábjain 1946. január 9- én, s Nagy Imrétől ígéretet is kapott arra, hogy el lesz rendezve az ügy. „Közben nagyon sok levelet kaptam vidékről és a fővárosból arra vonatkozólag, hogy hasonló esetek az országban százszámra vannak. (Egy hang a szabadságpárt soraiban: Ezrével!)" Végül is felszólalásában arra kérte „a belügyminiszter urat, hogy a törvénynek, a jognak szerezzen érvényt."111 255
