Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
A jogállamiság deficitjére számtalan további példa volna felsorolható, melyek együttesen súlyos gátjai voltak a demokrácia megszilárdulásának. Mindez rávilágít egy további fontos, a jogállamisággal összefüggő tényezőre, nevezetesen a hatalmi ágak szétválasztásának fontosságára. c/ Hatalmi ágak szétválasztása Egy jól működő demokráciában a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom egymástól függetlenül, egymást ellenőrizve, a rendszerbe épített fékek és ellensúlyok által korlátozva működik. Külön kiemelendő, hogy a végrehajtó hatalom alá tartozó egyik legfontosabb szerv a rendőrség, mely az állami erőszakmonopólium megtestesítője, s mint ilyen, az állam belső rendjének biztosításában, a törvények betartatásában és az állampolgárok feletti államhatalom megtestesítésében talán a legfontosabb szereppel bír. Éppen ezért érdemel különös figyelmet a rendőrség 1945 utáni működésének rövid vizsgálata. A front átvonulásakor helyben megszervezett polgárőrséget és ideiglenes rendőri szerveket felváltó állami rendőrség és annak politikai osztályai kezdettől fogva kommunista befolyás alatt működtek. Az MKP-t sorozatos politikai támadások érték emiatt, de semelyik koalíciós partner nem volt képes érdemben változtatni a kialakult helyzeten. JNSZ vármegyében az MKP egyik kisújszállási tagját, Herpai Sándort bízták meg a rendőrség vármegyei szervezetének kialakításával, aki erélyes kézzel látott hozzá feladatához.104 A legkirívóbb visszaéléseket elkövető helyi polgárőröket és rendőrtiszteket leváltotta és létrehozta a városi, járási, vármegyei kapitányságok pontosan körülhatárolt jogosultságokkal felruházott, megfelelő osztályokba szervezett struktúráját.105 Természetesen az ország más rendőrkapitányságaihoz hasonlóan ezt is kommunista dominancia jellemezte. A rendőrség körül így olyan heves politikai csatározás alakult ki, mely még a megyei törvényhatósági bizottság megalakulásakor is éles és nyílt konfrontációhoz vezetett106 , mégsem történt meg vezetésének paritásos átszervezése.107 Az MKP ugyanakkor már 1945-től kezdve felhasz104 Herpai Sándor életéről és belügyminiszteri javaslatra történt kinevezésének körülményeiről bővebben lásd: CSÖNGE A. 2016. 301-302. p. 105 Tiszavidék, 1945. május 8. A rendőrség újjá szervezése 106 „...az impozánsnak Ígérkező alakuló közgyűlést azonban sajnálatos incidens zavarta meg. A közgyűlés előtti napon tartott pártközi értekezleten [...] A független kisgazda párt [...] azt kívánta, hogy [...] a rendőrség ügyét is vegyék le a napirendről. A többi párt [...] ragaszkodott ahhoz, hogy a törvényhatóság már ezen az ülésen tegye meg ajánlatát, amelynek alapján a belügyminiszter kinevezi a vármegyei rendőrség vezetőit. A kisgazdapárt merevségén a tárgyalások meghiúsultak s a párt távolmaradt az alakuló közgyűlésről. [...] A teremben megjelenő főispán egy papírlapról nyilatkozatot olvasott fel, kijelentette, hogy [...] a megalakulás nem történhetik meg. [...] távozott a teremből. Az elnöklést a Nemzeti Bizottság alelnöke vette át [...] egyhangúlag elhatározta a közgyűlés, hogy a rendőrségi vezető állások betöltésére ajánlatot tesz a belügyminiszternek." Tiszavidék, 1945. június 19. A törvényhatósági bizottság megalakulása; Egy újabb pártközi értekezletes egyeztetést követően, két nap múltával ismét összeültek a pártok delegáltjai, ezúttal már Baráth Endre főispán elnöklete alatt, és az FKGP tagjaival kiegészülve, hogy újból megszavazzák jelöltjeiket a vármegye rendőrségébe. Tiszavidék, 1945. június 26. A demokratikus pártok zavartalan együttműködése a törvényhatósági bizottság ülésén 107 A rendőrség körüli országos politikai harc vezetett Valentiny Ágoston igazságügy-miniszter 1945. júliusi lemondásához is, aki előbb a rendőrkapitányságokat ellenőrző repülő-bizottságokat állított volna fel, majd javaslata elutasítása után egy olyan igazságügyi tárca alá tartozó rendőrség szervezését kívánta, mely a népügyészségi vádemelésekhez szükséges nyomozásokat folytatta volna le. Utóbbi rendelettervezetét az Ide254
